"Ez a gondom mindenhol. Nem azt tanítják pl az iskolában sem hogy a Newton egyenletei közelítõleg jók bizonyos helyzetekben, ha pontosabb eredményt kívánunk kapni, akkor használd ezt+azt a képletet... Neeem. Newton törvénye szerint márpedig ez így van, és kész. Ha nem tetszik, megbuksz és ammen."
Sajnos sokszor a tanárok sem elég képzettek. Másrészt meg nem biztos, hogy jó ötlet az egész kvantumfizikát a szerencsétlen 10 éves gyerek nyakába zúdítani.
"Mellesleg hogy van az, hogy a határozatlansági relációt azt el kell fogadni a qm használata közben, de pl. a Maxvell féle egyenletet is? Mert az elsõ pelda ellentmond a makroszkopikus világban szerzett tapasztalatokkal, a másik meg ezen tapasztalatok alapján lett levezetve(közelítõleges meglátás). Nem mondhatjuk hogy egyezik a megfigyelésekkel(legalábbis nem tudok róla), mert mintha a pirinyó méreteknél csõdöt mondana a megfigyelés képessége :)."
Nem egészen értem a problémádat. Mindkettõ a tapasztalatokon alapul, csak más tartományban szerzett tapasztalatokon.
"Senki nem hangsúlyozza az elméletek korlátait, csak elmagyarázzák hogy így van, és punktum. Utána meg néznek pl a tanárok, hogy az a rohadt kölök miért is nem képes felfogni a rel. elméletet?"
Szerintem nem ezért nem tudják felfogni. Sokkal nagyobb probléma, hogy alapvetõen eltér a hétköznapi tapasztalattól. Ezt nagyon nehéz megemészteni.
"S van amit nem lehet kisérletekkel ellenõrizni, mert nem megy||nem szeretnék||drága||minek, mert az izé elve alapján..."
Amit lehet, azt ellenõrzik. Az ár nem számít. Építenek milliárd dolláros részecskegyorsítókat olyan elméletek ellenõrzésére, amit a világon kb. 10-en értenek.
"És van olyan hogy a valósággal nem fér össze az elmélet, ekkor lesz egy kicsi ráncfelvarrás rajta. Mondhatni 'kitolják' az érvényességi korlátait, egy kis mahináció segítségével."
Ezzel semmi gond nincs. Pontosan arra való a kísérleti ellenõrzés, hogy az eltérések kiderüljenek, és ki legyenek javítva.
"Ad 1. Jól hiszi, hiszen
a) haszaklapban jelenik meg, akkor az.
b) ha szaklapban jelenik meg és nem az akkor mi a fenének a szaklap???"
Legtöbbször nem szaklapban jelenik meg, hanem csakúgy mondja valaki. De ha szaklap is, akkor is csak 1 ember véleménye, aki történetesen ért is hozzá, de attól még tévedhet.
"Ad 2. Csak egy szentírás van, de ez a téma szempontjából lényegtelen.
Esetleg ha figyelembe vesszük a teljesült jóslatokat is, akkor azzal egyet értett minden kollega||tudós? Nem."
Tehát összefoglalva: nincs értelme túl komolyan venni ezeket a jóslatokat.
"A Moore 'törvény' pedig nem mond ellent ezen megállapítással. Õ csak annyit mondott, hogy évente megduplázódik az alkatrészek száma, ugyanazon felületen. Nem azt mondta hogy egy rétegben, hanem azt hogy ugyanazon felületen."
Nem egészen világos, hogy ezzel mit akarsz mondani.
"De ezen jóslatba sem szeretnék belemagyarázni, mert ez megfigyelésen alapul és nem matematikán. Mellesleg õ bevállalta azt is, hogy ez csak egy jóslat volt, és furcsa hogy a mai napig teljesült..."
Egyik ilyen jóslat se matematikán alapul, hanem leginkább azon, amit az illetõ akkor tud az adott területrõl, ileltve a korábbi tapasztalatokon.
"De a tisztelt tudomány sem tudhat mindent."
Nem. De amit már tud, az általában biztosabb a több ezer éves hagyományoknál.
"Még csak most kezdenek rájönni arra, hogy az immunrendszer és az agy szorosabb kapcsolatban van, mint idáig hitték. Az egyik befolyásolja a másikat és viszont. De hogy miképpen, arra csak tudományosan rettentmód megalapozott találgatások vannak csak."
Egész jó elméletek vannak rá, nem találgatások.
"A nem nulla, az sohasem nulla."
De pont arról van szó, hogy nulla.
"Bár sohasem lehet az utolsó tizedesig kiszámolni pl. a 2 négyzetgyökét, de ezért nem is állíthatja senki sem hogy csak 125342753 számjegyig érdemes vele számolni."
De itt el tudunk mennu az utolsó tizedesjegyig, mert minde egyforma.
"És ez nem sorozat, hanem egy végtelen tizedes tört. Aminek nincs határértéke, csak kerekítése."
Én definiáltam egy sorozatot, aminek nyílvánvalóan ez a határértéke :
0.9
0.99
0.999
0.9999
0.99999
...
És az is nyílvánvaló, hogy ennek a sorozatnak a határértéke 1, hiszen ah elegendõen sokáig megyünk, az 1 tetszõlegesen kicsi környezetén belül jutunk.
"Csak sajnos emberi léptékkel nem nagyon lehet kiszámolni a többösszetevõvel rendelkezõ egyenleteket, maximális pontossággal."
Attól függ, milyen egyenletre gondolsz. Pl. a lineáris egyenletrendszerekre remek algoritmusok vannak (pl. Gauss elimináció).
Bonyolultabb esetekre ugyan nincs egzakt módszer, de a gyakorlatban erre nincs is szükség, a numerikus módszerek is teljesen megfelelnek.
"Szerintem olyan hogy végtelen, csak a matematika berkein belül van. Olyan van hogy felfoghatatlan mennyiségû, de hogy végtelen... Ez utóbbit nehezen hiszem."
És ez miért baj?
"Ha már a tudományos elit szerint sem végtelen a világegyetem, akkor csak megszámlálhatatlan létezik, végtelen nem."
A világegyetem lehet végtlen. Csak a látható tartománya biztosan véges. Még nincs végleges elképzelésünk arról, hogy azon kívül mi van.