"Aha, elõadássorozatot ne indítsak? Kevés lenne 1-2 mondat. Ezért ajánlottam, hogy szépen magadtól tanulj."
Nem kell elõadás, csak ne 3 szóban válaszolj, hanem mondjuk 5-10 mondatban, ha kell.
Ahhoz meg, hogy szépen magamtól tanuljak, kellene legalább valami referencia. Honnan induljak el?
"Aha, egész más területen, amirõl azt hiszed, mindent pótol, pedig nem. Elméletben talán, gyakorlatilag nem."
Ha az általam ismert területek alapigazságait kérdõjelezi meg, akkor épp elég.
"Márpedig a tapasztalat fontosabb, mint az elmélet. Nem véletlenül a hipotéziseket kísérleteknek vetik alá. Ha személyesen végzed ezeket, elsõ kézbõl szerzel információt."
Igen. De a személyes tapasztalat sem tökéletes. Ezért vannak a tudományos kísérleteknek jól definiált szabályai. Az emberi elme bizonyítottan hibásan ítél meg egy nagy csomó dolgot, ami erõsen rontja az egyszerû tapasztalat értékét.
Ezen kívül az is bizonyított, hogy az ember nagyon rosszul emlékszik vissza az események részleteire. A valós történéseket gyakran átírja saját elvárásai szerint (persze nem tudatosan). A rosszul használt hipnózis pedig még jól fel is erõsíti ezt a foylamatot.
"Nem szoktad figyelembe venni. Mintha meg se látnád. Valószínû azért, mert nem is tudod hova tenni. Nem illik bele egy rublikába sem a kis elméleti logikai rendszeredben."
Felesleges sértegetned, attól nem fogok jobban hinni neked.
"Ez csak két terület a tudományban."
De épp elég fontosak. És mivel a tudomány módszertanilag elég egységes, egy terület megkérdõjelezése az egész tudomány megkérdõjelezése is egyben.
És általánosságban is szoktál vádaskodni.
"Mellesleg úgy látom, nem sikerült megértened, amit az evolúcióval kapcsolatban írtam."
De. Csak nem látom megalapozottnak.
"Neked a legkisebb kritika, a fõ sodrástól eltérõ, önálló gondolat eleve tudományellenes?"
Nem. De alátámasztani azt is kell. A te elméletednek nincs alapja.
"Nos, magad írtad, hogy abban lehet megbízni, ami full-objektíven bizonyítható, a többi bizonytalan, nem lehet rá építeni, legjobb úgy tenni, mintha nem is lenne. Számodra nincs is. Mellesleg azért sem, mert nem érted."
Nem igaz, hogy nem érted. Nem vagy-vagy döntésrõl van szó. Léteznek úgynevezett fokozatok.
"Van matematikai logika, filozófiai logika, szimbólumok logikája..."
Ezek lényegében ugyanazok.
"Nem az igaznak beállítás a cél, hanem a megértés..."
Akkor viszont a logikát kell elõször választani (és indokolni), azután állítani bármit is.
""Mutass egyet. Pl. egy híd tervezésénél hol kell figyelembe venni?"
Alagúthatás nélkül nem lenne elektronika..."
De az csak a gyártáshoz kell. Használni, programozni anélkül is lehet. Egyáltalán, a hétköznapi életben sehol nem látsz kvantum effektust, csak nagyon közvetett hatásait.
"Leírjam a "lényeg" definicióját?"
Igen.
"De nem értetted meg a lényeget. Ez akkor is egy elnagyolt közelítés marad.2
A közelítés nem feltétlen elnagyolt. Attól is függ, hoyg milyen célra kell. A gyakorlati alkalmazásokhoz sokszor egész pontatlan közelítés is jó. De pontosítani mindíg lehet.
"Na látod, ez a félrebeszélés. A fizikai testem nem biztos, hogy "létezik". De a tudatos átélés létezik, mivel ha nem létezne, akkor nem élném át."
Ez esetben a létezést az átéléssel definiálod, vagyis lényegében az állítás az, hogy mivel gondolkodsz, ezért gondolkodsz. Hát, ezt tényleg nehéz cáfolni...