"Nem kell elõadás, csak ne 3 szóban válaszolj, hanem mondjuk 5-10 mondatban, ha kell."
Egy a tiedtõl másfajta gondolkodásmódot nem lehet elsajátítani 5-10 mondatból, fõleg hogy affinitásod se nagyon van hozzá. Egyszer már megpróbáltam, többször nem fogom, mert nincs értelme.
"Ahhoz meg, hogy szépen magamtól tanuljak, kellene legalább valami referencia. Honnan induljak el?"
Már írtam párszor: pszichológia (nem materialista beállítottságú külsõ ember írásai!), agykutatás (megint csak szemellenzõ nélkül), keleti bölcseletek, stb. De magadtól is tudnod kellene, ha van egy kis önállóságod.
"Ha az általam ismert területek alapigazságait kérdõjelezi meg, akkor épp elég."
Vagy csak azt hiszed. Mellesleg mikor alapigazság az, hogy már mindent tudtok?
"Igen. De a személyes tapasztalat sem tökéletes. Ezért vannak a tudományos kísérleteknek jól definiált szabályai. Az emberi elme bizonyítottan hibásan ítél meg egy nagy csomó dolgot, ami erõsen rontja az egyszerû tapasztalat értékét."
És akkor ilyen alapon teljesen dobjuk el a személyes tapasztalatszerzést... Most már az sem számít, ha napnál világosabb tapasztalataink vannak, az az igazság, amit a pátriárkák diktálnak.
"Felesleges sértegetned, attól nem fogok jobban hinni neked."
Nem én sértegetlek téged, hiszen épp most írtad, hogy ezek a dolgok sértik a gondolkodásmódod "alapigazságait". Tehát nem tudod beilleszteni a modelledbe pl. a telepátiát, szellemet (most csak mondtam 1-2 példát).
"De épp elég fontosak. És mivel a tudomány módszertanilag elég egységes, egy terület megkérdõjelezése az egész tudomány megkérdõjelezése is egyben."
Juj. Tehát a sok cikkben szintén bemutatott kritikát megfogalmazó tudósok is tudományellenesek? Vagy tudományellenes az a tudós is, aki pl. olyan új hipotézissel áll elõ, ami szükségszerûen támadja a régit? Ugyan.
"És általánosságban is szoktál vádaskodni."
Itt csak te vádaskodsz.
"De. Csak nem látom megalapozottnak."
Õszintén szólva kicsit sem izgat, hogy te mit tartasz megalapotottnak.
"Nem. De alátámasztani azt is kell. A te elméletednek nincs alapja."
De van.
"Nem igaz, hogy nem érted. Nem vagy-vagy döntésrõl van szó. Léteznek úgynevezett fokozatok."
Tudom, hogy léteznek, de te a megnyilvánulásaid alapján eléggé az egyik szélsõség felé húzol.
"Ezek lényegében ugyanazok."
Talán nem a logika a legjobb szó erre, de mindenesetre nem érted, amit közölni akarok. Mivel nem ismered az utóbb említett területeket. Van egy fizika-diplomád, és azt hiszed, az mindenhez elég. És amely ajtót az nem nyit ki neked (automatikusan, az agyad alapos megjáratása nélkül), amögött nyilván nincs is semmi.
"Akkor viszont a logikát kell elõször választani (és indokolni), azután állítani bármit is."
Mit állítanak õk? Rendszerezik a dolgokat, és lehetséges következtetéseket vonnak le.
"De az csak a gyártáshoz kell. Használni, programozni anélkül is lehet. Egyáltalán, a hétköznapi életben sehol nem látsz kvantum effektust, csak nagyon közvetett hatásait."
Félrebeszélést emlegettél, és sorra hozod rá a példákat. Kit érdekel, hogy lehet-e programozni annak tudta nélkül? (Ez különben is megváltozik a kvantumszámítógépek elterjedésével.) Mellesleg nem a gyártáshoz kell, hanem a mûködéshez. Enélkül csak elektromechanikai számítógépek lennének.
" "Leírjam a "lényeg" definicióját?"
Igen."
És miért nem tudsz magad megnézni egy értelmezõszótárt?
"A közelítés nem feltétlen elnagyolt. Attól is függ, hoyg milyen célra kell. A gyakorlati alkalmazásokhoz sokszor egész pontatlan közelítés is jó. De pontosítani mindíg lehet."
De sosem lesz 100%.
"Ez esetben a létezést az átéléssel definiálod, vagyis lényegében az állítás az, hogy mivel gondolkodsz, ezért gondolkodsz. Hát, ezt tényleg nehéz cáfolni..."
Nem az. Még csak a közelében sem vagy a dolog megértésének.