"Sajnos sokszor a tanárok sem elég képzettek. Másrészt meg nem biztos, hogy jó ötlet az egész kvantumfizikát a szerencsétlen 10 éves gyerek nyakába zúdítani."
Másrészt azok a szerencsétlen kisgyerekek gyorsabban tanulnak -persze ha sikerül felkelteni az érdeklõdésüket-, mint bármely felnõtt ember, és egybõl a hosszútávú memóriába. Csak tudnám hogy miért akkor kell elkezdeni tanítani a srácokkal||csajokkal pl. az idegen nyelveket, amikor már nehezebben tanulják meg õket?
"Nem egészen értem a problémádat. Mindkettõ a tapasztalatokon alapul, csak más tartományban szerzett tapasztalatokon."
Ahol az egyiket feltétel nélkül kell elfogadni hogy ez kicsiben így megy, a másiknál meg halgatólagosan feltételezik (lsd. biztosan úgy van és kész) hogy kicsiben is így megy.
"Amit lehet, azt ellenõrzik. Az ár nem számít. Építenek milliárd dolláros részecskegyorsítókat olyan elméletek ellenõrzésére, amit a világon kb. 10-en értenek."
Igen. Ami nem mond ellen a jól bevált elméleteknek és közvetve vagyoni||erkölcsi hasznot hoz a befektetõknek, azt ellenõrzik :). Ami viszont valamelyik támogatójuk kárára sülne el -mármint valamilyen kisérlet- azzal nem is foglalkoznak, nem foglalkozhatnak, mert csak és kész.
"De ha szaklap is, akkor is csak 1 ember véleménye, aki történetesen ért is hozzá, de attól még tévedhet."
De ha sokan mondogatják, akkor már igaz a dolog, mégha nem is biztos :).
"Nem egészen világos, hogy ezzel mit akarsz mondani."
Azt hogy õ nem csak elméleti számításokra alapozta a 'jóslatát', hanem megfigyelésre és számításra.
"Nem. De amit már tud, az általában biztosabb a több ezer éves hagyományoknál."
Na ja. Pár évtizede még kiröhögték azt, akik gyógyfüvekkel meg ilyenekkel gyógyított, ma meg a gyógynövények hatóanyagait szintetizálják. Esetleg a teremtéstörténetek nézegetése közben sok helyen -nyomokban- utalásokat találhatunk a 'nagy bumm'-ra és egypár érdekes dologra, de végülis ez tényleg nem hagyomány. Csak vallás, meg ósdi iratok.
"Egész jó elméletek vannak rá, nem találgatások."
Ezt még el is hinném, ha nem csak találgatások lennének arra hogy hogyan is mûködik az emberi agy. Speciel nemcsak egy vagy két neuronra gondoltam, hanem a komplex agyra. Mind az ingerületátvivõ anyagokra, mindpediglen az 'elektromos' részére, és az agy álltal befolyásolt hormontermelésre, megatöbbire. Ez a tudományág jelenleg még elég erõteljesen gyerekcipõben jár, így nem nagyon tudok az 'egészen jó elméletek' és a 'találgatások' között külömbséget tenni.
"De pont arról van szó, hogy nulla."
Ha valami konvergál a nullához, de el nem éri azt, az csak nagyobb lehet nullánál.
"De itt el tudunk mennu az utolsó tizedesjegyig, mert minde egyforma."
Egy felfoghatatlanul sok számjegybõl álló számnál nem mehetsz el az utolsó tizedesig, csak megközelítheted azt, idõdtõl függõ mértékben.
"Én definiáltam egy sorozatot, aminek nyílvánvalóan ez a határértéke :
0.9
0.99
0.999
0.9999
0.99999
...
És az is nyílvánvaló, hogy ennek a sorozatnak a határértéke 1, hiszen ah elegendõen sokáig megyünk, az 1 tetszõlegesen kicsi környezetén belül jutunk."
Aha. Csakhogy semmiféle sorozatról nem volt szó, csak egy konkrét számról, de gondolom ez számodra teljesen mindegy.
Tessék, ennek a határértéke talán nem 1 lesz, és mégi teljesíti a lentebbi egyenletet:
n = 0,11111...
"Attól függ, milyen egyenletre gondolsz. Pl. a lineáris egyenletrendszerekre remek algoritmusok vannak (pl. Gauss elimináció).
Bonyolultabb esetekre ugyan nincs egzakt módszer, de a gyakorlatban erre nincs is szükség, a numerikus módszerek is teljesen megfelelnek."
De nem maximális pontossággal, csak adott hibahatáron belül maradó eredményt kaphatunk. Ha pontosabb eredményt szeretnénk kapni (tételezzük fel hogy ugyanazon értékekkel), akkor az egész számítást ismét le kell zavarni az elejétõl az újonan megkívánt pontosságig.
"És ez miért baj?"
Szerintem nem baj, csak hülyeség. Ezen felfogás szerint egy marék homokban nagyon sok homokszem van, a földön pedig (egy kis kerekítés) végtelen mennyiségû. Szvsz semmi nem lehet végtelen, legfeljebb nagyon nagy, vagy felfoghatatlan. Mert mindennek van korlátja, se nulla nem lehet, sem végtelen. Legalábbis a való világban. A fizika és a matematika területén azért még lehet nulla is és végtelen is. Sõt, a kettõ kevert állapota is :D.
"A világegyetem lehet végtlen. Csak a látható tartománya biztosan véges. Még nincs végleges elképzelésünk arról, hogy azon kívül mi van."
Namármost te ellene ágálsz az õsrobbanás elméletének, ami már több soron bizonyítva van ;), vagy valami más teóriára akartál célozni. Mert az õsrobbanás-elmélet szerint véges.