"Nem egyértelmû esetben tévedhet, egyértelmû esetben meg igen kicsi eséllyel téved. Pl. ha fejbe vágnak egy téglával, akkor eléggé egyértelmû, hogy az kemény."
Ha fejbe vágnak, azt nyílván megbízhatóan érzékeled. De azt már nem feltétlen, hogy szándékos, vagy véletlen, és hogy mivel vágtak fejbe.
De a legrosszabbul azt tudod megbecsülni, hogy milyen gyakran történik ilyen.
"Hol alapigazság az, hogy pl. telepátia nincs? Esetleg a tudomány mai állása szerint, ami változhat, sõt, biztos, hogy változni fog."
1. Nincs olyan ismert effektus, amire alapulhatna. Ez persze nem zárja ki a létezését, de nagyon valószínûtlenné teszi.
2. A rengeteg elvégzett kísérlet sorra egyértelmû negatív eredményt szolgáltat, 1-2 talánnal fûszerezve.
3. Ha létezik telepátia, akkor miért nem használják komolyabban az állatok? Nyílvánvaló evolúciós elõnyt jelentene, és nekik nincsennek tudományos elõítéleteik.
""És kellõen bizonyítva vannak ahhoz, hogy alapos indoklás nélkül ne fogadjak el velük ellentétes állítást."
Akkor sem, ha egyértelmûen tapasztalod?"
Attól függ, mennyire megbízható a tapasztalat az adott esetben. Ha a tapasztalat más lehetséges magyarázatai kevésbbé valószínûek, mint a jelenség maga, akkor elfogadom.
"Az elemzések tévedhetnek. Így az azok alapján tett kijelentések is."
A módszertan alapjait (kísérlet+logika) a görög filozófusok fektették le. Azóta csak finomítottak rajta. Szóval nem várható alapvetõ változás a jövõben sem.