"Ahol az egyiket feltétel nélkül kell elfogadni hogy ez kicsiben így megy, a másiknál meg halgatólagosan feltételezik (lsd. biztosan úgy van és kész) hogy kicsiben is így megy."
Egyáltalán nem. Mindkettõ kísérletileg sokszorosan ellenõrizve van kicsiben és nagyban egyaránt. A határozatlansági reláció esetén a makroszkópikus ellenõrzés azt jelenti, hogy az elmélet szerint nem észlelhetõ az effektus, és ezt tökéletesen igazolják a kísérletek.
"Igen. Ami nem mond ellen a jól bevált elméleteknek és közvetve vagyoni||erkölcsi hasznot hoz a befektetõknek, azt ellenõrzik :). Ami viszont valamelyik támogatójuk kárára sülne el -mármint valamilyen kisérlet- azzal nem is foglalkoznak, nem foglalkozhatnak, mert csak és kész."
Ez összeesküvés elmélet. Ilyen szintû központi hatalom nem létezik a tudományban.
"De ha sokan mondogatják, akkor már igaz a dolog, mégha nem is biztos :)."
Egyáltalán nem. Ha ez igaz lenne, akkor nem létezne a mai tudomány. Pl. Einstein a rel. elm. megalkotásakor egyedül állt szemben az összes többi fizikussal. Sõt, szembeszállt az évezredek óta létezõ alapfetõ fogalmakkal.
"Azt hogy õ nem csak elméleti számításokra alapozta a 'jóslatát', hanem megfigyelésre és számításra."
Nem lehet megmérni azt, hogy valamit nem lehet megcsinálni. Maximum az adott technológia ahatárait lehet becsülni.
"Na ja. Pár évtizede még kiröhögték azt, akik gyógyfüvekkel meg ilyenekkel gyógyított, ma meg a gyógynövények hatóanyagait szintetizálják."
Az volt a probléma, hogy a régi gyógyítók tudása az akkori vallásokhoz kapcsolódott, és így a kereszténység elterjedésével ez a tudás is definíció szerint hamissá vált a keresztények szemében. A tudománynak újra fel kellett fedeznie az elveszett tudást.
"Esetleg a teremtéstörténetek nézegetése közben sok helyen -nyomokban- utalásokat találhatunk a 'nagy bumm'-ra és egypár érdekes dologra, de végülis ez tényleg nem hagyomány. Csak vallás, meg ósdi iratok."
Utalást arra találsz, amire akarsz.
"Ezt még el is hinném, ha nem csak találgatások lennének arra hogy hogyan is mûködik az emberi agy. Speciel nemcsak egy vagy két neuronra gondoltam, hanem a komplex agyra. Mind az ingerületátvivõ anyagokra, mindpediglen az 'elektromos' részére, és az agy álltal befolyásolt hormontermelésre, megatöbbire. Ez a tudományág jelenleg még elég erõteljesen gyerekcipõben jár, így nem nagyon tudok az 'egészen jó elméletek' és a 'találgatások' között külömbséget tenni."
Könnyû különbséget tenni. Azt kell megnézni, hogy milyen bizonyítékok vannak rá.
Egyébként biokémiai szinten pláne jól áll a tudomány, hiszen sokakl egyszerûbb, és könnyebben mérhetõ, mint a gondolkodás folyamata.
"Ha valami konvergál a nullához, de el nem éri azt, az csak nagyobb lehet nullánál."
"Egy felfoghatatlanul sok számjegybõl álló számnál nem mehetsz el az utolsó tizedesig, csak megközelítheted azt, idõdtõl függõ mértékben."
A gyakorlatban igazad van, de elméletben könynedén elmehetünk a végtelenig.
Pl. a teljes indukció is ezen alapul.
"Aha. Csakhogy semmiféle sorozatról nem volt szó, csak egy konkrét számról, de gondolom ez számodra teljesen mindegy."
Nem értelek. Most nem tudod felfogni amit írok, vagy csak kötözködsz?
Arról van szó, hogy adott egy szám, amit vizsgálunk. Én pedig definiáltam egy sorozatot, aminek a határértéke nyílvánvalóan ez a vizsgált szám. Ennél egyszerûbben nem tudom elmagyarázni.
"Tessék, ennek a határértéke talán nem 1 lesz, és mégi teljesíti a lentebbi egyenletet:
n = 0,11111..."
A 9n itt is 9,9999...
"De nem maximális pontossággal, csak adott hibahatáron belül maradó eredményt kaphatunk."
De ez a hibahatár tetszõleges kicsi lehet, csak arányosan nõ a számításigény.
"Ezen felfogás szerint egy marék homokban nagyon sok homokszem van, a földön pedig (egy kis kerekítés) végtelen mennyiségû."
Na ez hülyeség. Nem lehet végtelenre kerekíteni. Pláne nem így mûködnek a numerikus módszerek.
"Namármost te ellene ágálsz az õsrobbanás elméletének, ami már több soron bizonyítva van ;), vagy valami más teóriára akartál célozni. Mert az õsrobbanás-elmélet szerint véges."
Sokféle változata van az elméletnek. Több is van, ami szerint végtelen a világegyetem. A megfigyelések sem mondanak ellent ennek egyelõre.