"Szöveg... Lényeg, hogy lehet szerezni elsõ kézbõl információkat."
Perzse, hogy lehet. De nem minden esetben megbízható (különösen a tapasztalat értelmezése). És ez a lényeg. Ezért dolgozták ki a tudományos kísérletek szabályait.
"Csak egyesek igyekeznek errõl leszoktatni az embereket, és azt mondani, hogy majd mi megmondjuk (mindenrõl), mit gondolj."
Ezt a vallások csinálják. A tudomány pont arra tanít, hogy kísérletezz, és gondolkodj.
"Hát, azért hallottam már 1-2 tippet erre."
Pl?
"Azért van jópár erõs talán. És ezek csak a szigorú kísérleti eredmények."
Pl?
"Nevetni fogsz: sok gyanús eset van, amikor úgy tûnik használják."
Nem fogok nevetni, tudok ezekrõl. De mindegyik esetben megmarad a talán szintjén, ugyanúgy, ahogy az embereknél.
De a kérdésem az, hogy miért nem használják komolyabban ezeket a képességeket. Az embernél lehet indokolni sokmindennel, de az álaltoknál nem.
"Nem mondod inkább azt, biztos csak lódít a másik?"
Saját tapasztalatról volt szó. Ha más mondja, akkor azt is be kell kalkulálni, hogy mennyira valószínû, hogy hazudik. De itt már nagyon nehéz a becslés.
"Attól még tévednek néha az elemzések. Sõt, néha ellentétes következtetésekre jutnak az elemzõk."
Attól függ, milyen adatokból indulnak ki. Hibás, hagy hiányos adatokból majdnem biztosan tévesen következtetnek. Viszont elégséges, megbízható adatból elég biztosan lehet következtetni.
De már megint nem arról beszélsz, amirõl szó volt.
"És mivel a tudomány módszertanilag elég egységes, egy terület megkérdõjelezése az egész tudomány megkérdõjelezése is egyben."
"Juj. Tehát a sok cikkben szintén bemutatott kritikát megfogalmazó tudósok is tudományellenesek? Vagy tudományellenes az a tudós is, aki pl. olyan új hipotézissel áll elõ, ami szükségszerûen támadja a régit? Ugyan."
"Mint mondtam : MÓDSZERTAN (tehát az a mód, ahogyan pl. a kísérleteket végzik, és az eredményeket elemzik)."
"Az elemzések tévedhetnek. Így az azok alapján tett kijelentések is."