1. Nincs kétféle tér. Egy darab elektromágnesesség van, csak kétféle módon érzékeljük.
2. A részecskék pontosan az elméletnek megfelelõen viselkednek.
Speciel ezzel a hozzászólással pont egy középiskolás szintnek megfelelõ tételt szeretnél hülyének nézni, de ez gondolom teljesen mindegy...
Szó szerin idéztem, csak a sortörés nem volt rendben...
"Melyik részével?"
Azon részeivel, ahol frankón kishibás matematikai modellekkel szolgálnak a valóság leírásában, és belekeverik a végtelent és a nullát. Közelítésnek megfelel, de a valóság precíz leírásához elég sovány.
Rutinszerûen mérnek 10 tizedesjegy pontossággal. Pl. a színképvonalak helyzete rettentõ pontosan mérhetõ. Ezek pedig az energiaszinteket jelzik, amik viszont nagyjából mindentõl függenek.
A színképvonalak helyzete meg függ a 'helyi' gravitációtól, esetenként a környeztben lévõ mágneses tértõl, stb. Szerintem belebonyolódhatunk, de úgy is neked lesz igazad...
Pont ezért nem csalhatnak. Ha leleplezõdnek, az nagyon gáz. Mellesleg hosszú távon sokkal értékesebb a mûködõ technológia.
Hol írtam hogy csalnak? Például a halgatás (vkiknek v. vminek az érdekeit megvédendõen) nem egyenlõ a csalással.
Az elméletekhez egyáltalán nem kell kísérleti eszköz. De még a kísérletekhez se mindíg kell sok. A legnagyobb viták épp olyan kérdésekpontpontpont
De a bizonyításukhoz nem egy ártalms dolog. Anélkül meg nem az igazi a dolog... Illetve ha valmely elmélet összeegyeztethetõ a valóság egy részével és egyszerûbb mint a jelenleg elfogadott elméletek, akkor sem fogják elfogadni mint egy elméletet. Bizonyítsd be vazze, akkor majkd utánanézünk. Ez nem olyan komplikált mint amilyennek kellene lennie... Ammen.
"Ha az elmélet elég konzisztens, nem mon ellent a korábbi kísérleteknek és álaszt ad még nyitott kérdésekre, akkor komolyan veszik kísérletek nélkül is. A kísérleteket ezután elvégzheti más is.
Einstein sem igazolta elméletét kísérletekkel. Mások tették ezt meg jóval késõbb."
Na igen. Einstein-el példállózni, szép dolog :D. De ha szemügyre veszed a fizika fejlõdését, megint ott tartunk, ahol a gát szakad. Már a húrelmélet hívõi is azt mondják, hogy nem lehet kisérletileg igazolni (a közeljövõben) az elméletüket. De azért még elméletnek hívják, és nem mindenható grálként emlegetik egyesek, különféle fórumokban. Csak a kettesek, akiknek csak halvány sejtésük van a dologról.
"Pont arról van szó, hogy a vallás utasította el azért, mert egy másik valláshoz kapcsolódott. A tudomány ennyire nem finnyás."
Igen is, meg nem is. Pl. a meditáció jótékony hatását is vitatták||vitatják, de pro is kontra is a végeredmény.
"Máskor azért ne saját magadnak válaszolj :D"
???
Visszaolvasás, és érthetõ lesz :D.
Tehát szerinted Akhilleuszt soha nem érheti utól a teknõst, és egyáltalán mozgás nem is létezik?
Talán érdemes szemügyre venni ezen sorozat végét, ami a jelek szerint végtelen, a számítási kapacitástól függõen. Viszont a közben eltelt idõ véges, ill. az Akhilleusz nevezetû személy, ill. a teknõs atomjainak száma is véges, ezek helyzete bizonyos hibahatáron belül meghatározható. Ha az idõt és a távolságot nem folyamatosan jegyezük, hanem mondhatni hogy a számítási kapacitáshoz hozzáigazítjuk (kvantáljuk, hogy ne legyek mûveletlen, mert nem idegen szavak garmadájával dobállózom), akkor tetszõleges (nem teljesen pontos!) pontosságú eredményt kaphatunk végeredményül.
"De, kurvára fontos. Nem mindegy, hogy fiatal vagy még, vagy nagyon mûveletlen.
Életkorod alapján az utóbbi."
Kérlekszépen, egy vidéki parasztgyerek miért legyen agyonmûvelt :D? Inkább mond rám hogy mûveletlen vagyok, mint azt hogy azt hiszi mindent tud, mert kilencvenhárom ecserin vett diploma a zsebében van :D. Amúgy személyeskedni én is tudok...
Például ha te a diplomáddal (vagy az izés vizsgáddal) jössz, akkor azt mondom hogy kitörölheted vele, mert aki nem képes értelmezni egy olyan apróságot hogy egy végtelen sorozat valójában nem kiszámítható, mert akkor lehetetlen valós, értelmezhetõ és véges értéket végeredményül kapni, azt nem is tudom hogy miért nevezik homo sapiens sapiensnek.
És mint említettem, valaminek a kifejezése és a kiszámítása két külömbözõ dolog. Errõl szerintem kérdezz meg egy matematikust, hátha veled fog egyet érteni... Bár kis eséllyel, amely esély konvergál a nullához... Esetleg ha bebizonyítod hogy egy végtelen -ismétlõdõ- tizedessel való számolgatás véges lépésben kiszámítható az utolsó számjegyig, akkor hajrá, mutasd meg mindenkinek :D.
"Foglalkozás, hobby: Mások idegesítése, okoskodás"
Oké, nincs több kérdésem...
Miért, idáig volt valami nem félreérthetõ? Amúgy meg legalább felvállalom és nem beszélek (nagyon) mellé...
"Tehát fogalmad sincs róla, hogy mirõl beszélsz."
Arról nem tehetek hogy nem tudod értelmezni a leírt szöveget. Szerinted mi a rákért találták ki a határértéket meg az ilyeneket? Szerintem csak viccbõl :). Csakhogy a határértéket van ahol nem kellene alkalmazni. Ja, csakhogy anélkül nem kapnánk értelmezhetõ végeredményt? Tom sajnálni. Hmm. Amíg el nem felejtem, addig megjegyzem hogy a sorozatokat sem teljesen így szokták definiálni -ahogyan te tetted -, de gondolom ez teljesen mindegy, neked szabad. Amíg kisebb-nagyobb hibákat vétesz, addig rámuatatok azokra, már ha ismereteim engedik. Ellenkezõ esetben viszont utánanézek és tájékozódom :D.
"Honnan veszik, hogy a fekete lyukban végtelen a tömeg?"
Sehonnan, mert nem igaz.
Most már könnyû :D. Hawkings becsempészte a 'Planc ' hosszúságot az elméletébe... Eddig mi is volt a helyzet a fekete-lyukas elmélettel? Szingularitás vagy mi? Nulla kiterjedésû pontban tetszõlegesen nagy tömeg? Jaa, még közeben ott van az eseményhorizont is... Nahát, hogy mik vannak...
Nem feltétlen keletkezik anyag a tágulás közben.
Most akkor véges az adott (kimerevített) pillanatban az anyag (atomok, stb) száma vagy nem?
(szvsz ezen lehetõségeknek a kevert állapota áll fenn :))