"Ez nem azt jelenti, hogy mindkettõ ugyanannak a valaminek a különbözõ megnyilvánulása?"
"...kétféle, idõben változó elektromos és mágneses tér
egymással állandóan összefonódik,
örvényes elektromágneses teret képez? Mármint az apró bizbaszok világában..."
1. Nincs kétféle tér. Egy darab elektromágnesesség van, csak kétféle módon érzékeljük.
...
Pont az hogy az elektromos 'térerõ' és a mágneses mezõ felfogható külön dologként is, pedig egyazon kölcsönhatás külömbözõ megnyilvánulása. Ezek meg mintha egy kissé másképpen befolyásolnák a teret maguk körül.
"Ezt írtad:
"De a bizonyításukhoz nem egy ártalms dolog. Anélkül meg nem az igazi a dolog..."
Aztán meg ezt:
"Én sem. De pl Einstein esetében is ez volt az elsõ reakció. Mijaz hogy a fénysebbessége mindig állandó? Hülyeség és kész."
Nem látom az összefüggést a kettõ közt."
Einstein elméletét sem fogadták el, mindaddig, míg egy kisérlettel be nem bizonygatták hogy a fénysebesség állandónak tekinthetõ. Azzal sem szimpatizált a tudományos elit, hogy a gravitáció elhajlítja a fény pályályát. Be lett bizonyítva -egypár 'fanatikus' és eleinte minden bizonnyal nocomplett személynek tekintett egyének álltal-, és a megismételt megfigyelések után kapott szélesebb publicitást, hogy mit is produkált a srác.
"És szükségszerûen félõrült akinek van egy jó elmélete?"
Nem mindenki.
"A húrelméletek nem elég forradalmiak neked?"
Kisérletileg ellenõrizhetõ?
"Nem érted az egésznek a lényegét. Nem az a lényeg, hogy kik versenyeznek. A feladat ugyanaz akkor is, ha absztrakt, kiterjedés nélküli pontokról beszélünk (a teknõc cask szemléltetõ eszköz). A pont halad elöl lassan, B pont hátul, gyorsabban."
Mintha viszonyítási alapnak tekintenénk õket, ezért írtam két szimpatikus atomot... Mondjuk írhattam volna két kiterjedés nélküli ponot is (tényleg, látott már valaki olyat? :D).
"Na, végre közeledsz a lényeg felé."
Viszont mivel megvannak az idõ- és távolságmérés korlátai is, jelen esetben vehetjük a legkisebb értékeket is, amit mérni tudunk. Ami ezen értékek alá jönne ki törtnek, azt eccerûen nem vesszük figyelembe, mert mondhatni felesleges, csak a számolgatással megy az idõ. Majd ha fejlõnek a mûszerek :D. És már ezen esetben sem paradoxon a paradoxon.
"Érdekes környék lehet..."
Hasonlóan értelmezendõ mint a következõek a náci/sztálini hatalom idején: cigány, zsidó, buzerancs, stb. Szal alantas állatfaj. Ezen kifejezést többnyire az olyan egyedek szokták tenni, akik nyáron a szoliban barnulnak és a szaunában izzadnak, nem pedig a munkahelyen vagy kint a földön.
"Általában a mûveletlenség a mûveltség ellentéte, ami pedig általában széleskörû elméleti/lexikális tudást jelent."
Én inkább a gyakorlati alkalmazások híve vagyok. Elõtte persze elméletben is megtervezem a dolgokat... És tudok&&ismerek ezt+azt, de azért nem tudok mindent. De törekszem az engem érdeklõ kérdésekre választ kapni.
"Nem. A matematika nem csak a számológépen nyomkodásából áll. Konkrét számok nélkül is lehet mindenféle mûveleteket végezni. Pl.: 2x+3x -> 5x. Ehhez nem kell tudnom, hogy x mennyi."
Mûveleteket lehet végezni, de ha véges (inkább azt mondom számos) eredményt szeretnénk kapni, akkor nem árt valós értékekkel dolgozni. Mert ha én azt írom, hogy 2pi+3pi = 5pi, ez eddig fedi a valóságot. De ha valaki megmondja az utolsó számjegyig hogy az az 5pi az mennyi is, az nagyon megnyugtatna :D. Ez a példa röhelyesnek tûnhet, de egy apró eltérés hosszútávon, vagy komplex egyenletrendszereknél egy kissé más végeredményt hozhat. Valahogy nem tudok elszakadni ettõl az érdekes számtól. Mert ha egy kör területét szeretnénk megtudni, akkor az r^2pi összefüggést használjuk. Ha egy hengerét, akkor már (asszem) meg kell szorozni a magassággal is. És ha feltételezzük, hogy m = r = sqrt2, akkor már csak közelítõ értéket kaphatunk, attól függõen hogy mibõl hány számjegyet kalkulálunk ki. Amúgymeg mintha sqrt2^3*pi lenne a végeredmény. Ez utóbbival szinte bármit megtehetünk, számolhatunk, az életben nem tudjuk meg hogy pontosan mennyi is a térfogata a hengerünknek.
Arra akartam csak rámutatni, hogy az elmélet elméletileg egyezik a gyakorlattal, gyakorlatilag meg nem teljesen.
""Akármit is írsz, az utolsó számjegyig nem lehet kiszámolni, legfeljebb tetszõlegesig. Kifejezni ki lehet hogy mi lesz xyz számjegy múlva, de kiszámolni végtelen ideig tartana - mivel végtelen számjegybõl áll."
Nem kell semmit kiszámolni, mivel ismétlõdés van. Egy halom tulajdonságot lehet bizonyítani anélkül, hogy végtelen sok számjeggyel kéne számolni."
Valóban, de mégsem. Bizonyítani lehet, számolni lehet vele, de az utolsó számjegy... Háááát... Ha nincs olyan, akkor nehéz odáig kiszámolni valamit is;).
"c) végtelen kiterjedésû, végtelen sok részecskével, és tágulás közben nem keletkezik új részecske."
Majd kiderítik az okosok. Mellesleg ez utóbbi esetben akkor a világegyetemre mint zárt rendszerre vagy mint egy nyitott rendszerre kell tekintenünk? Már csak az energiamegmaradás miatt kérdezem...