"Ennek szerintem semmi köze ahhoz, amirõl beszéltünk.
És már egyszer mondtam, hogy tévedsz. Tökéletesen igazolva van minden kicsire és nagyra is. A számítógéped se mûködne enélkül."
Szerintem meg esetleg van. Olyan jópár hozzászólással lejjebb kezdõdött a dolog. Szerintem az öreg állításából levonni azt a következtetést, hogy a foton -mint olyan- egyaránt rendelkezik mágneses térrel és elektromos töltéssel is, egy kicsit merész. Illetve elég sok helyen hivatkoznak erre mint tényre szerte a neten. Végül is Maxwell egyenleteibõl ez jön ki, ha azt nézzük. Csak a bizonyítása egy kissé meredek.
Ezen kívül mûködne, csak nem lenne megmagyarázva 'közérthetõen' a tranzisztorok mûködése. Az elektroncsövek mûködését is meg lehet magyarázni a fizika segítségével, már akkor is meg lehetett, amikor készültek. Mégis mindig kisérleti alapon készültek el az elsõ mintapéldányok. És ha valamelyik mérnök távozott a csapatból, az magával vitte a csínokat-bínokat, lehetett újra kisérletezgetni, új ötletek után kajtatni.
Esetleg ha a félvezetõ alapú lézereket vesszük példának, azok sem teljesen úgy mûködnek, mint ahogyan a legtöbb elõadáson halhatjuk.
Az hogy milyen modellel írjuk le az adott eseményt, koránt sem azt jelenti hogy az valóban úgy játszódik le, ahogy Móriczka elképzelte. Egyszerûsítve van szinte minden modell, hogy érthetõ legyen a dolog (és kiszámítható). Ezzel szemben a természet nem igazán egyszerûsít, csak teszi a dolgát. Az hogy a természet melyik részérõl vannak sejtéseink, az nem azt feltételezi hogy mindent tudunk, mindent tudhatunk. Csak azt hogy adott 'tiszta' esetre milyen modellt alkalmazunk. De az adott modell kaotikus rendszereknél már csõdöt mondhat.
"Ez így ellentmondás, nem? A kölcsönhatás és a tér nem különbözõ dolgok, hanem ugyanannak a valaminek más megközelítései."
Nézõpont kérdése. Mi az a tér? És ahol nincs észlelhetõ kölcsönhatás az nem tekintendõ térnek? Stb,stb...
"Abból is kijön, de a Michelson-Morley kísérlet is megerõsítette."
Ez utóbbira szoktak hivatkozni, mint amibõl Einstein kiindult.
"És akkor ez mit jelent?"
Azt hogy matematikailag azt is be lehet bizonyítani, ami lehetetlen :D. Mert ha nem késsel szeleteled, hanem esetleg a vége felé már lézerrel vágod, akkor is elérsz egy szintet, aminél a lézer már nem tudja elszakítani az atomokat egymástól. Sõt, továbbmennék lenti példa folyamán. Ha netán elérsz oda, ahol már csak egy atomod marad, amit meg szeretnél felezni, ott elméletben lehet tovább felezni a tortát, gyakorlatban pedig egy kisebb nehézségbe fogsz ütközni. Le kell gyõzni a magerõket. Ha netán ezt is sikerül, és csak egy protonod vagy neutronod mnarad, akkor még ott vannak vmi glüonnak elnevezett izék is, amikkel elég nehéz elbánni - mondhatni lehetetlen vállalkozás. Ezért felesleges -szerintem- a végtelennel számolgatni.
"Nem ott kellene mûvelõdni."
Néha több kultúrát fel lehet szedni, mint az egyetemen :D.
"Hogyan oldható meg?"
Ismét elnézésedet kell hogy kérjem. Rég volt, meg ilyenek. Akkor helyesbítenék:
Bármely szám négyzete pozitív értékû a formális logika szerint. Ezzel szemben matematikai (asszem geometriai) úton bebizonyítható hogy van olyan szám aminek a négyzete egyenlõ mínusz eggyel. Mintha vmi képzetes értéknek lenne ezen szám nevezve.
"Ha minden számjegy 9, akkor az azt jelenti, hogy komolyan mindegyik. Tehát akármelyiket kiválasztod, az épp 9 lesz. Tehát mindegyik végig 9. Szóval hiába nincs konkrét utolsó számjegy, az attól még 9, mert nem lehet más."