A foton nem rendelkezik elektromos töltéssel. Õ maga alkotja az elektromágneses teret.
"...kétféle, idõben változó elektromos és mágneses tér egymással állandóan összefonódik, örvényes elektromágneses teret hoz létre..."
Sajna én csak ez utóbbit látom hangoztatva.
"A Maxwell egyenletekbõl az jön ki, hogy van elektromágneses hullám, és épp fénysebességel terjed. És a bizonyítása középiskolás anyag."
Hmm. Ez érdekes :O.
"A kvantumfizika nem fér össze a közérthetõséggel. De ez nem is feltétele a mûködésének."
Miért csúszik a jég? Nem baj hogy nem magyarázod el, attól még csúszik.
"Az elektroncsõ nem tranzisztor."
Viszont a katódból távozó elektronok erõsen függenek a katód hõmérsékletétõl, anyagától, elhelyezkedésétõl és alakjától. És ha minden igaz, ezen eseményekre a kvantumfizika is tud elég precíz 'jóslatokat' tenni. Szal megmagyarázható álltala. Esetleg -megkockáztatom- a kvantumfizika kihagyása nélkül is megoldható lett volna a problema.
"Mégis mindig kisérleti alapon készültek el az elsõ mintapéldányok. És ha valamelyik mérnök távozott a csapatból, az magával vitte a csínokat-bínokat, lehetett újra kisérletezgetni, új ötletek után kajtatni."
???
Akkoriban is ki lehetett volna kalkulálni a megfelelõ anyagösszetételt stb, de kisérleti alapon ment a fejlesztés. Valószínûleg azért, mert úgy egy kissé gyorsabban haladtak. Hasonszõrûen a tranzisztor nevezetû haverunkhoz. Vmit kitalálnak, megnézik úgy mûködik-e ahogy kell, ha nem akkor kitalálnak valami mást. Mert ha rendesen utánanéztek volna a dolgoknak, akkor szvsz a szivárgási áram (és tsai) nem okoznának ilyen apró kellemetlenségeket a jelenlegi technológiai szint mellett.
"Hanem?"
Esetleg a mezei halandó számára rendelkezésre álló 'szakirodalom' szerint a pn átmenetben rekombinálódó lyukak és töltések miatt kelekezik az a rohadt sok foton, ráadásul koherens nyalábot képezve. Esetenként kifelejtenek ezt+azt a teljes mûködésérõl, amikor megemlítik hogy bezzeg ez is a qm elméletnek köszönhetõ. Talán ha nem felejtenék le a mûködési elvének háromnegyedét a magyarázkodás folyamán, akkor nem írnák én sem ilyen égbekiáltó baromságokat :D.
"Pont ez a lényege egy modelnek. Az a trükk benne, hogy úgy kell egyszerûsíteni, hogy a lényeg megmaradjon, és a model pontos jólatokat adjon."
Ennek a felfogásnak viszont már a határait feszegetik a megfigyelések( és a mekksejtések) :(.
"A model mûködésének ninsc köze ahhoz, hogy a rendszer kaotikus vagy sem. Kaoikus rendszerre is lehet modelt gyártani."
Csak a (feltételezhetõen) kaotikus rendszer egy álltalunk megfigyelt részére nem valami sikeres a modellek gyártása.
"Ez utóbbira szoktak hivatkozni, mint amibõl Einstein kiindult."
Én is ezt mondtam.
Pedig állítólagosan a Maxwell egyenletekbõl indult ki. De ez tán lényegtelen, jelen esetben.
"Azt hogy matematikailag azt is be lehet bizonyítani, ami lehetetlen"
Hogy?
Pl. a képzetes számok (de az i bizonyoisan :)) nem léteznek a valóságban, ezek csak matematikai absztrakciók folyamán tûnnek elõ.
"Már megint hülyeségeket beszélsz. Tényleg nem vagy képes felfogni az absztrakció lényegét? A matematika nem foglalkozik az anyaggal, az a fizika dolga."
Tehát matamatikailag stimt, de esetleg megeshet hogy nem sok köze van a valósághoz.
"A matematika tisztán elméleti dolog. Definíciókkal, tételekkel, és bizonyításokkal dolgozik."
Amelyek 'gyakorlatba' való átültetése néha egy kicsit nehézkes.
"A következtetések gyakorlati alkalmazhatósága attól függ, hogy a definíciók mennyire fedik a valós körülményeket."
Az a valós körülményektõl függ. Illetve attól hogy milyen elvonatkoztatást alkalmazunk közben. Mert ha a valós körülmények nem fedik a definíciókat, akkor a legtöbb ember meglátása az hogy: "Márpedig ilyen állat nincs". És utána kezdi törni a fejét, hogy lehet hogy mégiscsak van...
"Errõl nem vagyok meggyõzõdve."
Ha nem jársz, akkor nem is lehetsz meggyõzõdve. Jelenleg csak hiheted hogy nem vagy róla teljes mértékben meggyõzõdve.
"A formális logikának ehhez semmi köze. Ez algebra. És csak a valós számokra igaz."
Ejnye. Valóban igazad van. Elfelejtettem a képzetes számokat :D.
"Igen, ezek a képzetes számok. Amelyek nem valósak. Tehát nincs ellentmondás."
A valóságban vannak képzetes számok? Nincsenek. Szerintem. Ezért nem is foglalkoztam ezidáig ezzel a témakörrel. Legalábbis gyakorlati hasznukat nem láttam ezidáig. De amúgy érdekes :(...