"Ezt igen. És bele is szokták írni általában. Vagy ha nem, el lehet olvasni más könyvét is. De nem tud vitázni az olvasóval, csak átadja a beleírt információt."
Nem interaktív vitáról volt szó, hanem a tudomány olyan - vagy nem olyan - bemutatásáról, mintha minden teljesen egységes lenne.
"Nem errõl van szó. Vannak akik állítják, hogy létezik, és hogy õk képesek rá. Munkahipotézisként elfogadjuk, hogy igazuk van, és hagyjuk õket saját szabályaik szerint játszani, csak a körülményeket befolyásoljuk. Ha nem létezik a cuccos, akkor persze tiszta idõpocsékolás, de ha igen, akkor a kísérlet értelmes eredményt adhat."
Naaaa... Ez egy kicsit sántít. Ha csalnak, akkor tök mindegy nekik, hogy van Faraday-kalitka, vagy nincs. Csak akkor van értelme az egésznek, ha egyben kizárjuk a csalás lehetõségét is...
"A te feltevésedre (miszerint elektromágneses kölcsönhatással mûködik a telepátia) ez pont jó. Indirekt bizonyítás. Feltesszem, hogy igazad van, és megmutatom, hogy ez ellentmond a kísérlet eredményének."
Nem az én feltevésem, csak mint példát említettem. (Közben meg is feledkeztem errõl a Faraday-kalitkás kísérletrõl.)
"Akkor már nem személyes tapasztalatról beszélünk, hanem kísérletrõl (hacask nem a kutatók személyes tapasztalata)."
Egy kísérlet közben is személyes tapasztalatok érik a kutatókat, csak igyekeznek azt minnél objektívebb keretek közé szorítani. (És mások számára ellenõrzés céljából ismételhetõvé tenni, stb.) Mindenesetre kísérletekrõl beszéltem.
"Ha teljesen korrekt a kísérlet, akkor el szokták fogadni. De ha nem, akkor könnyen lehet valóban tévedés, ezért a kísérlet eredménye használhatatlan. Az is számít, hogy mennyire nehezen hihetõ az eredmény."
Naná, hogy számít.
"Egyébként nem értem, hogy lehet kellemetlen egy következtetés. Ez egy szubjektív kritérium, ami ellentétben áll a tudomány filozófiájával. És alapvetõ céljával is, ami a világ megismerése."
Mint korábban beszéltünk róla, nem nagyon lehet elválasztani a tudományt, és a vele kapcsolatos üzleti és hatalmi érdekeket.
"Maximum az alkalmazások szempontjából lehet megítélni. Pl. az hogy a fénysebességnél nem lehet gyorsabban menni, az rettentõ kellemetlen, ha csillagközi utazást szeretnénk (márpedig nagyon szeretnénk). De azért mégiscsak elfogadták, nem?"
Tehettek volna mást? Mi értelme lett volna?
"Az is nagyon kellemetlen, hogy a nukleáris technika sugárszennyezéssel jár. mégis már a kezdetektõl tudomásul vették, és tettek ellene."
Tehettek volna mást? Mi értelme lett volna?
"Akkor mondj másikat. A kvantumfizika nem vezet be új kölcsönhatást. Továbbra is az elektromágnesesség az egyetlen, ami atomi méreteknél nagyobb távolságokon szóba jöhet (a gravitáció túl gyenge, a többi erõ pedig túl rövidtávú)."
Nos, pl. a hullámállapot v. szuperpozició kiterjedésének maximális méretei tudtommal még nem meghatározottak. (Lásd pl. mekkora lehet egy kvantumszámítógép.)
"Azt mondtad, hogy a telepátiát azért nem használják komolyabban az állatok, mert túl megterhelõ. Erre mondom, hogy sokkal kevésbbé megalapozott, mint amit én mondtam."
Ja, hogy erre gondolsz. Hát, attól, hogy a te magyarázatod megalapozottabb, nem lesz 100%-ig biztos.
"Pl. az is ellentmond neki, hogy sok állítólagos telepátia használat értelmetlen pazarlás lenne, ha olyan megterhelõ lenne. Pl. távoli viszonylag jelentéketelen események megérzése."
Talán a tudatalatti máshogy gondolja, hogy mi a fontos. (Talán rosszul.)
"És egyáltalán a távoli eseményekkel baj van. Ahhoz, hogy váratlan eseményeket megérezzen az állat, folyamatosan mûködnie kell a képességének. Tehát folyamatosan sok energiát használ, ami kimutatható lenne. Sok kutató elég precízen számolgat energiamérleget az állatok anyagcseréjére, szerintem észrevették volna, ha ismeretlen helyre sok energia elmegy.
Hacsak nem az egész agyben egyenletesen elosztva megy végbe a folyamat. De ezzel is vannak gondok. Eleve az agy másra való. Egy ilyen nagyon komplex szerv két eltérõ célra történõ használata valószínûtlen. sokkal valószínûbb, hogy az agyterületek specializálódnak (ahogy nagyon sok más képesség esetén is). És mivel a dolog megterhelõ, az agy energiafelhasználásának (és ezzel térfogatának) jelentõs részét kéne kitennie."
Talán nem fizikális szinten valósul meg a dolog. Tudom, ez egy nagyon tudománytalan feltevés. De ki tudja, egyszer talán azzá válik. Néha fel lehet tételezni, hogy van, amit nem ismerünk még.
"Nem teljesen véletlenszerû. A környezet nagyban befolyásolja."
Ugyanabban a környezetben is más-más állatok más-más dologra lehetnek specializálódva - az evolúció-elmélet szerint kiindulásában véletlen-alapon. Tehát nem kötelezõ, hogy minden feladatra legyen specializálódás. Vagy az is lehet, hogy volt, csak kihalt, stb.
"A telepátia esetén viszont a környezet nem annyira számít, minden egyes faj számára egyértelmûen elõnyös. Tehát igen nagy az esélye annak, hogy egy jobban kifejlessze a többinél."
Itt megint csak lehetnek jelenleg ismeretlen külsõ tényezõk.
"Nem. A módszertan a lényeg, mint ahogy már nagyon sokszor mondtam. Emellett hasznos, ha az ember alaposan ismeri az eddig felhalmozott tudást, mert azzal egy csomó munkát megspórol. Egy átlagember viszont általában egyik kritériumnak se felel meg, így nincs sok választása. Vagy nekiáll tanulni, vagy hisz a tudósoknak."
Alapvetõ dolgokat kell tudni, de nem kell atomtudósnak lenni ahhoz, hogy a tapasztalatokat osztályozni tudjuk.
"Igen. Ezért vannak szigorú szabályok a kísérletek végzésére, és az eredmények kiértékelésére. És ezért szokás, hogy mások is ellenõrzik az eredményeket."
Nyilván.
"Igen. A mûszereket ki lehet vinni, ha szükséges. De mûszerek, és kontrollált körülmények nélkül nagyon nehéz, vagy lehetetlen jó eredményt kapni (nemtriviális jelenségeknél)."
Viszont bizonyos dolgokat nem lehet megmérni.
"Hányszor magyarázzam még el, hogy erre valók a kísérletek?"
Már amikor azok elvégezhetõk...
"Egyébként is, amikor te hozol fel valami elméletet, akkor csak az önkonzisztencia számít."
Hogy egyátalán foglalkozzanak vele. De utána ellenõrízni kell. Ha nem lehet, akkor hipotézis marad.