"Naaaa... Ez egy kicsit sántít. Ha csalnak, akkor tök mindegy nekik, hogy van Faraday-kalitka, vagy nincs. Csak akkor van értelme az egésznek, ha egyben kizárjuk a csalás lehetõségét is..."
Nem feltétlen csalnak (te mondtad, hogy ez nem biztos). Egyébként sem szándékos csalásról van szó többnyire, inkább az adatok szubjektív értelmezésérõl.
Én is azt mondom, hogy ha nem létezik az efektus, akkor ugye nincs mit mérni. De te azt állítod, hogy létezik. Ez esetben pedig a mérés értelmezhetõ eredményt ad. Ha ugyanis van valós jelenség, és az elektromágneses, akkor az árnyékolásnak befolyásolnia kell az eredményt valamilyen mértékben. Tehát, a kísérlet eredménye az, hogy ha van telepátia, akkor az valószínûelg nem elektromágneses.
"Mint korábban beszéltünk róla, nem nagyon lehet elválasztani a tudományt, és a vele kapcsolatos üzleti és hatalmi érdekeket."
Attól függ, hogy mirõl van szó. Te folyton olyan dolgokat hangsúlyozol ,ahol senki se tagadja az összefonódás létét. Én meg azt próbálom megértetni veled, hogy az cask egy kis része a tudománynak, és messze nem a legfontosabb. A tudomány gerincét az alapkutatások adják, amikhez meg nem fûzõdhet gazdasági érdek, mivel az ipari alkalmazásuk évtizedekkel késõbb lesz cask lehetséges, és ma még azt se leeht látni, hogy milyen területen.
"Tehettek volna mást? Mi értelme lett volna?"
Pontosan errõl beszélek. Objektíve létezõ súlyos problémákat nem lehet a szõnyeg alá söpörni (vagy legalábbis nagyon-nagyon nehéz).
"Nos, pl. a hullámállapot v. szuperpozició kiterjedésének maximális méretei tudtommal még nem meghatározottak. (Lásd pl. mekkora lehet egy kvantumszámítógép.)"
De, meghatározottak. Akkorák lehetnek maximum, mint az univerzum.
De ez nem kölcsönhatás. Az erre alapuló jelenség, ami egyáltalán esélyes információ küldésére, az a kvantumteleportáció. Arról meg könnyen megmutatható, hogy mégse tud információt továbbítani.
"Talán a tudatalatti máshogy gondolja, hogy mi a fontos. (Talán rosszul.)"
Az evolúció elbánik az ilyenekkel. Egyébként az állatoknál szerintem nincs olyan különbség a tudat, és a tudatalatti közt, mint az embernél (meg még a fõemlõsöknél valószínûleg).
"Talán nem fizikális szinten valósul meg a dolog. Tudom, ez egy nagyon tudománytalan feltevés. De ki tudja, egyszer talán azzá válik. Néha fel lehet tételezni, hogy van, amit nem ismerünk még."
Egy nem ismert dolgot nem lehet egy még kevésbbé ismert dologgal magyarázni. Az ilyet légvárnak hívják. Majd ha a telepátia léte már tény lesz, akkor lesz létjogosultsága az ilyen találgatásoknak.
"Ugyanabban a környezetben is más-más állatok más-más dologra lehetnek specializálódva - az evolúció-elmélet szerint kiindulásában véletlen-alapon. Tehát nem kötelezõ, hogy minden feladatra legyen specializálódás. Vagy az is lehet, hogy volt, csak kihalt, stb."
Egy adott területen is sokféle élettér van, amit különbözõ fajok foglalnak el.
Persze a specializációban is van véletlen, de szerintem elég nehéz olyan képességet mondani, amiben egy állat se tûnik ki a többi közül.
"Alapvetõ dolgokat kell tudni, de nem kell atomtudósnak lenni ahhoz, hogy a tapasztalatokat osztályozni tudjuk."
Attól függ. Van olyan tapasztalat, ami csak az adott tudományterület(ek) mély ismeretével magyarázható. Pl. a gabonaköröknél szokták az áltudósok vizsgálni a különféle körülményeket, és kijelenteni, hogy azok különlegesek, és csak ufókkal magyarázhatók. Közben pedig halvány fogalmuk sincs, hogy mik a normális körülmények. A megfelelõ szakember meg kapásból megmondja, hogy melyik miért van.
"Viszont bizonyos dolgokat nem lehet megmérni."
Kreativitás. Rettentõ sok minden mérhetõ, amirõl elsõ látásra nem hinnénk. Ami meg végképp nem, azzal meg elvileg is lehetetlen bármit kezdeni. Sõt, egyáltalán nem is lehet hatása ami világunkra, mert ha létezik bármi hatás, akkor az ha közvetev is, de mindenképp kimutatható. Akár úgy is, hogy csak és kizárólag ember képes érzékelni. ez esetben is lehet objektív kísérelteket végezni, csak nagyon körültekintõen kell megtervezni. Ilyenek pl. a telepátiás kísérletek is.
"Már amikor azok elvégezhetõk..."
Ha nem, akkor ki kell várni, amíg elvégezhetõk lesznek. Vagy tervezni kell kivitelezhetõbbet. Csak akarni kell.