"Vagy épp mindkét résen egyszerre megy át (mint hullám).
...
Az interferencia a rések után keletkezik, azaz, ha interferál, akkor mindkét résen átment - hullámként."
Nem tudjuk hogy átmegy-e mind a kettõn. Tehát akárhol is lehet az a fránya foton, lehet hogy át sem megy a réseken :)... Ezzel arra célzok, hogy halgatólagosan elfogadják azt a tézist, hogy mind a kettõn átmegy.
"Harmadrészt, nem tudom, hogy lézernél elõfordulhat-e olyan, hogy két foton egyszerre nyelõdik el a rést kitöltõ anyagban. Látni kéne az eredeti publikációt, hogy hogy is volt ez pontosan."
Szvsz semminél nincs olyan hogy egyszerre, ha elfogadjuk/alkalmazkodunk a kvantummechanika törvényeieit/hez. Vagypediglen van, de akkor sincs, mert nem szerezhetünk róla tudomást egy adott idõpillanatban :). Sõt, ha az emlékeim nem csalnak, akkor arra sincs garancia, hogy a becsapódó két nagyenergiájú foton azonos hullámhosszú volt, legalábbis azok alapján feltételezem, ahogy a lézerek mûködnek. De tényleg érdemes lenne az eredetit meglesni...
"Nem azt akartad esetleg mondani, hogy ha úgy lép ki két új foton a rések mögötti irányban, hogy interferálni tudjanak, akkor az ellenkezõ irányban is ezt teszik, és ez okozza valami módon, hogy csak a D1-re és/vagy D2-re jutnak? (Ez most csak egy ötlet.)"
Arra akartam kilyukadni, hogy a gerjesztett állapotban lévõ elektronok -jelenleg úgy sejtik- véletlenszerû idõpontban ugranak vissza az eredeti elektronpályára, ezálltal akármerre (és akármikor) is mehetnek a keletkezett fotonok, bizonyos tûréshatáron belül. Persze ez a hõmérséklet fügvénye is, illetve még függ a szóba kerülõ atomok számától is. (Ez még a lézerre is igaz, mert ott sem teljesen koherens a fény, némi szórás van a keletkezett fotonok hullámhosszában és 'irányában'). Tehát ha 'jófelé' mennek a D0 detektor irányában a fotonok, akkor lesz interferencia, és ez az interferencia valószínûsíthetõlegesen visszahat az -elméletileg- csatolt fotonpárjaikra. Amelyek szintén interferálnak, és ez az esemény dönti el hogy visszaverõdnek-e az elsõ tükörrõl, vagypediglen átmennek-e rajta. Illetve vice versa. Persze mindez csak szerintem...
"Ez utóbbi miatt azt gondolnám, nem volt teljesen helyes a konklúzió, mert a molekula méretétõl tudtommal nem függ, milyen hõmérsékleten kezd fotonokat sugározni, vagy igen? Vagy ilyen kürülmények között igen? Az én (laikus) konklúzióm az lenne, hogy bizonyos hõmérséklet fölött megszûnik a koherencia (ha ez a helyes megfogalmazás) - és talán a fotonkibocsátást is ez indítja el."
Valóban nem függ a hõmérséklettõl hogy mikor kezd fotonokat kibocsátani. De az elnyelését is bele kellett kalkulálni. Tehát minnél magasabb a hõmérséklet -több foton van a környéken,lsd.: hõsugárzás-, annál nagyobb az esély arra hogy egy foton és a részecske ugyanazon idõpontban ugyanazon a helyen legyen. Illetve ha nagyobb a részecske akkor ez szintén növeli az esélyt rá.