Ha egy anyagnak van bomláspontja, akkor azon az összeshõ a bomláshõre fordítódik. Sima kémia.
De igenis ellenkezik a második fõtétellel, még pedig az entrópiával, mert egy kémiai cella rendezettsége elvileg nagyobb mint egy kimerült celláé.
Más az elsõfajú örökmozgó és más a másodfajú. Az elsõfajút az elsõ fõtétel mondja lehetetlennek.
Nono. A második fõtétel az hogy a hõ nem áramolhat külsõ munkavégzés nélkül melegebb helyrõl hidegebb helyre és ebbõl vezetõdik le az entrópia.
Az entrópia egy fogalom. A második fõtétel pedig azért fõtétel, mert nem bizonyított, hanem tapasztalat. Azé fõtétel és nem törvény.
Az elsõ fõtétel az energiamegmaradás törvénye.
Ha hõenergiát százszázalékig tudnék ugyanazon a hõmérsékleten kémiai nergiává konvertálni, mint ahogy a végtermékekbõl kémiai cellát mûködtetek, akkor máris megdõlt a II. fõtétel, mert hõenergiát konvertálok százszázalékosan elekreomos energiává, vagyis rendezetlen energiából rendezettet nyerek, így az entrópia fogalma is kiüresedik bizonyos tekintetben.