A vadonban minden állat és növény egy-egy ökológiai fülkét foglal el, ha abból kiveszik a 99%uk elpusztul azonnal. Tehát az, hogy az állat elboldogul a vadonban csak annyit jelent, hogy életben marad abban a szûk ök fülkében amihez alkalmazkodott. Az ember nagyon sok helyzetben életben marad. Nincsenek a kakaduk között Robinsonok.
Tudtommal majdnem minden állat ösztön vezérelt, csak persze, nagyon kifinomult ösztönök által. Az emberi viselkedésnek is hatalmas szelete ösztönös. Még született ösztöneink is vannak- fogási és szopási reflex.
Az átlátás pl. egy értelmi folyamat, lehetséges, hogy egy-két fõemlõs képes rá, bár meglepõdnék.
A csimpánzok empatikus érzéke a legnagyobb az állatvilágban, mégis csak töredéke az emberének. Egy csimpánz azt hiszen 2x különbözõ érzelmi állapotot képes felismerni, és produkálni- az arcizmai sem tesznek lehetõvé többet. Tehát ez a mimikai szótára elég szerény. Az emberi arc bonyolult izomrendszere miatt több ezer különféle érzelmi állapotot tud produkálni, hatalmas a szótárunk, és ez még pusztán a mimikai szótár! Ehhez jön még hozzá az elvileg végteleníthetõ beszéd, és logikai szótár. Bármikor bevezethetek egy új szót interpretálással, mert ilyen a nyelv logikai szerkezete. X szabad változót interprátálom egy halmaz elemeire. Az állatnyelvek csak puszta szavakat tartalmaznak, ami fajspecifikus. Meg lehet határozni, hogy pl a csimpánz szótára xy szó. És mivel képtelenek az interpretálásra, mivel nincs halmazfogalmuk, ezért ilyen módon nem is bõvíthetõ.
Fontos megérteni, hogy az a madár, amelyik csoportosít ugyan mentális folyamatot hajt végre, de nincs halmazfogalma. Ösztönök vezérlik a csoportosításban, és nem valamiféle belátás.