Hát a keveredés nem a géneknek tesz jót, mivel azok nem változnak semmiféle keveredés során, hanem kizárólag pontmutációval. Az egyedeknek viszont jót tesz, hiszen pont az történik, amirõl írtam, nõ az adott egyén génsokfélesége- persze ez lehet negatív következményû is, de többnyire azért pozitív. Amúgy az, hogy az int hogyan öröklõdik nagyon bonyolult kérdés, mert nagyon sok génhez, géncsoporthoz kötött. Az nem igaz, hogy két nagyon buta embernek valószínüleg zseni gyereke lesz. Valószínûbb sokkal, hogy a gyerekük is buta lesz. Általában igaz, hogy mind a fizikai, mind a szellemi képességek öröklõdnek. szép szülõknek szép gyerekei lesznek, okosoknak okosok, de ez csak statisztikailag igaz. Egy nagyon ronda és buta ember is hordozhat rengeteg elõnyös, de nem aktív gént, ezek aktivizálódhatnak az utódaiban. Mohamed Ali példája azért nem jó, mert ez már nem genetikailag meghatározott, hanem mentálisan, vannak emberek, akik összeomlanak, vannak akik erõsebbek lesznek. Szerintem itt, hogy egy fogyatékos ember gyermeke, aki szintén fogyatékos hogyan erõsödik meg lelkileg ikább a családjától, az õt ért hatásoktól függ, és sokkal kevésbe a génjeitõl- pl példáktól, életutaktól amiket lát stb. De ha a génjeitõl függ is, akkor ez egy nagyon bonyolultan öröklõdõ géncsoport lehet.
Pl. a törpenövés egy gyakori fajtája egyszerûen öröklõdik, akiben benne van az az egyetlen egy gén, az törpenövésû lesz és kész, vagy pl. egypetéjû ikreket is kizárólag egypetéjû ikrek, vagy azoknak egyenesági leszármazottai szülhetnek. ezek egyszerû, könnyen felgöngyölíthetõ öröklõdésii vonalak, könnyû a géneket azonosítani stb. Nagyon sok dolog nem így öröklõdik. Ezeknek a feltárása a genetika feladata és ez még legalább 100 év. Pesze ahogy fejlõdnek a számítógépek... ki tudja:)
Meg persze a már feltárt folyamatokat változtatgatni is tudják. Át lehet írni egy akárhányéves ember genetikai anyagátnak egy részét. Pont ezt csinálják a vírusiok is. És bizonyos betegségeket kezelnek is így. Vírusok fehérjeburkát megtartják- elõnyös, ha valami veszélytelen, de az immunrendszer számára nem felismerhetõ vírust használnak. A vírus genetikai anyagát megváltoztatják olyanra, hogy az ne az önreprodukciót írja a megtámadott sejt génállományába, hanem egy elõre beleültetett szakaszt. ezután nagy mennyiségben kep a beteg ilyen vírust- annyit, hogy minden sejtjébe jusson. ez átírja a dns-ét és meggyógyul- egyszer és mindenkorra. Tulképpen a génsebészet nem más, mint géen ki, és bevágása a dns-be, ppersze többnyire nem emberi szervezeten belül, hanem tenyészetekben, vagy állatokban. Lehet puszta vágásra is használni ezeket a vírusszerû fehérjekapszulákat. Pl. így lehetne kivágni a káros géneket is az emberi genomból. Sõt új géneket is lehetne kitalálni, és beültetni, vagy más fajokból átlopni:) (már csinálnak ilyet pl paradicsom, amiben disznógének vannak)