Én falun lakom, és kedvenc szitum az, mikor köszöngetek nekik, mert ugye némelyiknek nincs jobb dolga, mint kinn ülni egész nap a ház elõtt.:) Namármost.... nem egy olyan van, akinek rendszeresen köszönök, mertugye csakcsak ismerem, aztán még arra sem méltat,hogy rám nézzen..aztán csak véletlenül egyszer forduljon elõ, hogy nem köszönök, mert nem veszem észre vagy bármi, egybõl megkapom a magamét, jönnek azzal, hogy milyen neveletlen vagyok, meg majd jól szól a nagymutternak,hogy neveljen meg, ha eddig nem tette, stb stb..:)
Szal mókás dolgokra képesek.. na meg annyi, hogy szerintem néelyik már naplót vezet rólam, és jegyzi mikor megyek és jövök kocsmába, hány csúnya szót ejtek el, stb.:)
na meg mikor vasárnaponként próbálunk a zenekarral, egy egész utcányi idõs összegyûlik tüntetni.:)