"Most is lehetséges különbözõ módszerekkel vizsgálni emberek alkalmasságát (meg is teszik,gondolj pl. az iskolai vizsgákra) és nem sorolják kasztokba az embereket."
Ezek a tesztek magukat az embereket vizsgálják, nem pedig valamilyen elvont fizikai vagy kémiai jellemzõjüket. Ha valaki rossz matekból, akkor elegendõ szorgalommal bepótolhatja a hiányosságát és szinte akármit elérhet. A génvizsgálat annyiban különbözik ettõl, hogy a "hibás" gén nem javítható - ha valakit valamikor e szerint minõsítenek, örökre ott is marad ahol van.
"A rendeteg nem egy konkrét szám.Pontosan mennyi emberrõl van szó?Láthatóan fogalmad sincs mirõl beszélsz."
Tényleg nem tudom, hány emberrõl is van szó, nem vagyok genetikus. De miért is fontos ez? Lehet. hogy száz emberrõl van szó, lehet, hogy egymilliárdról. Te mennyit tartanál "feláldozhatónak"? Az a legvalószínûbb, hogy mindenki hordoz valamilyen negatív tulajdonságra hajlamosító gént és a szerencsétõl meg a körülményektõl függ, melyik jön elõ.
"Ha majd lesznek genetikai vizsgálatok amik ezeket a vizsgálatokat olcsóbbá teszik vagy gyorsabbá vagy megbízhatóbbá akkor majd részei lesznek a pályaalkalmassági vizsgálatoknak.Gyökeres változást nem fognak okozni.Nem fognak minden módszert helyettesíteni."
Már ma is mindent megtesznek, hogy az elvont vizsgálati eredményeket számszerûsítsék. Erre a legjobb a géntérkép. Bedobnak egy DNS-t, kapnak egy csomó számot. Kitartás, erõ, intelligencia - mint egy RPG-ben. Ez az ember hajlamos az influenzára - mondja a gép, és a fickót ki is húzták a jelöltek közûl, mert hát ki akar olyan munkerõt, aki évente négy hetet van betegállományban? Pedig lehet, hogy az illetõ tökéletesen alkalmas a feladatra, sõt beteg sem volt soha, merthogy kiválló kondíciónak örvend.
"Akinek szkizofrén ikertestvére van annak 46% az esélye arra,hogy õ is beteg lesz.Ezt tudják már rég.Genetikai vizsgálat nélkül is. Ezek az emberek is szavazhatnak,nem zárják be õket elmegyógyintézetbe,utazhatnak ahova akarnak lehet gyerekük.Még nobeldíjat is kaphatnak."
Persze, de ha a homlokukra lenne tetoválva hogy 46% ESÉLYEM VAN A SZKIZOFRÉNIÁRA akkor valószínûleg nemhogy a Nobel-díjig, de még az általános iskola kapujáig sem jutnak el. Elküldték volna mindet valamilyen speciális tanintézménybe - hiszen szegények úgysem jók másra. Ez lenne a hatása DNS vizsgálaton alapuló társadalomnak.
"A genetikai vizsgálat nem valami fantasztikus misztikus dolog."
Nem, még nem az. És nem is lesz az, amíg el nem kezdenek hinni benne. De már láthatóan nincs messze az az idõ sem...
"A gattaca egy hollywoodi film mint a cápa meg a légy.Nézd meg ha akarod aztán felejtsd el és ne félj."
Lehet, hogy Hollywoodban készült, de azért a Gattaca valamivel mélyebb kérdéseket boncolgat annál, hogy miért ne teleportáljunk egy ízeltlábúval egyszerre. Nem is lett belõle kasszasiker. És én inkább félek, minthogy késõbb megijedjek...
Félreértés ne essék, nem az a bajom, hogy egyre többet tudunk a génekrõl, vagy hogy egy ujjlenyomatból a rendõrség rögtön személyleírást is adhat. De a jelek szerint egyre felelõtlenebbül használjuk a technológiát, és ezt mintha senkit sem zavarna.