„Az elsõ félidõben roppant tompán, enerváltan futballoztunk, egy félidõnyi elõnyt adtunk, érthetetlenül, az ellenfélnek. Már csak azért is érthetetlen, mert szerettünk volna „vitézkedni” a Magyar Kupában. A második játékrészben próbáltunk kiegyenlíteni, ami nem sikerült, csak a helyzetekig jutottunk el.
A vereségünknek, és ezzel a kiesésünknek sok összetevõje van, de leginkább magunkban kell keresni a hibát. Ha most kívülálló okokra hivatkoznék, akkor felmenteném a játékosaimat, azt meg nem akarom. Egy ilyen mérkõzésen egy érvényes gólt mindenkép kell rúgni ahhoz, hogy a hosszabbításban tovább éljen a reményünk. Azzal, hogy félidõnyi elõnyt adtunk az ellenfélnek, õket nagyon felhoztuk, magunkat pedig lealacsonyítottuk”.