Két mérkõzéssel zárul a Borsodi Liga 2. fordulója, az Újpest a Gyõrt, a Paks a Debrecent fogadja (kezdés 17.30 órakor): a Megyeri úton egy legendára, a szerdán elhunyt Szusza Ferencre emlékeznek, Tolna megyében pedig a spanyolországi légióskodásra készülõ Éger Lászlótól búcsúzhatnak a debreceni – és a paksi – drukkerek.
Amíg a Loki csak vendégségbe érkezik Paksra, addig Éger László hazatér. A 29 esztendõsen három bajnoki címig és öt válogatottságig jutó hátvéd tízévesen szülõvárosában kezdett futballozni, hogy aztán a serdülõcsapatból indulva eljusson a felnõttegyüttesig. Akikkel anno együtt kezdte, azok most a hazai öltözõben készülnek a meccsre…
„Örülök, hogy Benedeczki Ferenc és Buzás Attila ma is a Paksot erõsíti, miként annak is, hogy jó néhány korábbi újvárosi csapattársam is a zöld-fehéreknél szerepel – mondta Éger László. – Az is nagyon fontos számomra, hogy Lengyel Ferenc barátom irányítja a csapatot, szurkolok neki, hogy edzõként múlja felül a labdarúgóként elért sikereit. És hadd emeljek ki még valakit, Varga Lászlót. Tudom, milyen régóta vágyott arra, hogy élvonalbeli játékos legyen, s most, harminchét évesen ez megadatott neki. Mit mondjak, boldog lennék, ha közel a harmincnyolchoz még én is fociznék. Beszéltem, persze, hogy beszéltem a paksiakkal a napokban, nem gyõzték hangoztatni, hogy várnak minket szeretettel.”
Volt már jobb kedvünk is, ám túl kell tennünk magunkat a BL-selejtezõbeli kudarcon. Vezetõink is jelezték: a múlttal már nem érdemes foglalkozni, kizárólag az elõttünk álló feladatokra koncentráljunk. S igazuk van, ha jövõre jóvá akarjuk tenni a most elkövetett hibát, az a minimum, hogy megnyerjük a bajnokságot.”
Könnyen megtörténhet, hogy a Debrecen elsõsége esetén Éger Lászlónak elég lesz egy bajnoki fellépés a negyedik aranyához: a Pécs elleni idénynyitót kihagyó védõ információnk szerint kedden Spanyolországba utazik, hogy aláírja azt a szerzõdést, amely jövõ nyárig a második ligás Poli Ejidóhoz köti. Úgy fest tehát: ez lesz a búcsúmérkõzése a Lokiban.
„Fáj, hogy a Paks, azaz a barátaim ellen kell pályára lépnem, de nincs mese: a DVSC futballistájaként mindent megteszek a vendégsikerért. A családom ott lesz a lelátón, még a nagymamám is kijön, a szeretteim biztosan nekem szurkolnak majd. Remélem, más sem haragszik meg rám az otthoniak közül, ám ha igen, csupán arra kérném: engem nyugodtan szidhat, csak a hozzátartozóimat ne. A haverok zrikája persze belefér; különben is, már jelezték, hogy este várnak egy igazi paksi halászléra…”
Informatika és tudomány
