"Ráadásul az, hogy a kutatásaiknak általában nincs közvetlen gazdasági haszna, nagy felelõsséget vesz le a válukról."
Pont ez a jó, így a gazdasági érdek nem befolyásolja az eredményeket. De azért felelõsség van, akármire nem adnak pénzt, és az eredményt várnak érte.
"Egy már a kezdeteknél is nyilvánvalóan kis sikerrel kecsegtetõ kutatásra is mondhatja a kutató a végén, hogy "igaz hogy nem sikerült, és kiba drága is volt, de most már tudjuk, hogy ez sem lehetséges"."
Ilyenekre nem adnak pénzt, hacsak az esetleges siker értéke nem kompenzálja a kockázatot.
"A valóság viszont az, hogy csupán csak technológiai alapkutatásokhoz kapcsolódó légvárakkal játszanak, nem mindíg vállalva az egész felelõsségét."
Ezt nem értem.
"Mert mi is a tudás valójában?
Az hogy egy adott technikai/kísérleti berendezés, egy adott konfigurációban mit csinál? Csupán ez az a tudás, ami megszerezhetõ. A többi csak bonyolult spekulációk versenyeztetése."
Nem csak spekulációkról van szó. Pont azért van a kísérleti ellenõrzés, hogy biztosak legyenek az elméletek helyességében.
"Bármilyen bonyolult legyen egy elmélet, bármilyen tekintélyes legyen egy tudós aki mondja, az õ hangja sem isten hangja, szavai nem teremtenek világokat, ugyan annyit érnek mint a kis srácé aki rohanva meséli az ovónéninek, hogy milyen szép szivárványt látott az útszéli olajos tócsában."
Akkor neked fogalamd sincs a tudomány mûködésérõl.
1. A bonyolultság nem elõny, hanem hátrány.
2. A tekintély nem sokat számít.
3. Istennek végképp semmi köze az egészhez.
4. A tudósok nem csak elméleteket gyártanak, hanem alaposan tesztelik is õket, ezért sokkal megbízhatóbbak az eredményeik, mint bárki másé.