"A fúziós kutatás tök jó példa erre. Össze kéne számolni hány milliárdot költöttek rá az elmúlt 50 évben annélkül hogy bármi használhatót produkáltak volna, vagy belátható idõn belül erre esély lenne."
Produkáltak eredményt rengeteget, de még nincs kész. És eddig nem sokat költöttek rá, hiszen most elõször építenek nagy méretû reaktorokat.
"Az ITER is csak annak ellenõrzése lesz, hogy egyáltalán elméletileg lehetséges-e gazdaságosan üzemeltethetõ erõmû."
Ezt a lépést meg kell tenni, másképp nem megy.
"Ez nem prototípus, nem tartalmaz közvetlenül hasznosítható technológiákat."
Dehogynem. Másrészt rengeteget tanulhatunk belõle, és ez a legfontosabb.
"Adott idõben ugye rengeteg elmélet versenyez egymással, általában ugyan van egy standard modell. De a modell csak modell, csak arra jó hogy bizonyos körülmények között bizonyos dolgokat elõre jelezzen, és ennyi. Egy légvár."
Igen, a model arra jó hogy bizonyos körülmények között bizonyos dolgokat elõre jelezzen. Ez a dolga neki. Az már egy nehéz filozófiai kérdés, hogy a model alapját képezõ törvények a valóságban is léteznek-e, illetve egyáltalán megismerhetõk-e a természet törvényei. Viszont az biztos, mivel a kísérletek épp ezt igazolják, hogy a model nagyon hasonlóan viselkedik a valós rendszerekhez. Ez pedig egyfelõl tökéletesen elegendõ az lakalmazáshoz, másfelõl az adott körülmények közt lehetséges legjobb megértését biztosítja a rendszer mûködésének.
"1. 20 évvel ezelött még igazad volt. De a tudomány az utóbbi 20 évben már alkalmazza a bonyolult dinamikus rendszerek paradigmáját (káosz elmélet). Ami szerint minden rendszer bonyolult és csak bizonyos körülmények között mutat egyszerû viselkedést."
Az egyszerûség követelménye nem a vizsgált rendszerre vonatkozik, hanem a felállított modelre. Ha a rendszer maga komplex, akkor a model se lehet sokkal egyszerûbb, különben nem lenne képes elõrejelezni a viselkedését.
Szóval a követelmény az, hogy a model a lehetõ legegyszerûbb legyen, ami még képes leírni (a kívánt pontossággal) a vizsgált rendszert.
"A tudomány nem egy diffúz autonóm közösség, hanem egy hierarchikus szervezet."
Tévedsz. Alacsony szinten hierarchikus ugyan, de ott se nagyon, magasabb szinten meg egyáltalán nem. Pl. egy egyetemi professzor felett max. 1-2 szint van. És ez sem megkerülhetetlen, pl. nem kell külön engedély a publikáláshoz.
Hivatalosan a tudományban minden résztvevõ egyenrangú, a gyakorlatban annyi a korlátozás, hogy aki a pénzt adja a kutatásokra, annak van több-kevesebb befolyása.
"A tekintély igazán számit"
Nem igazán. A tudomány fejlõdése épp a tekintély lerombolásáról szól. Szinte minden nagy felfedezés a fiatalok érdeme, az idõsek mindíg konzervatívak.
Pl. Einstein a rel.elm. kidolgozásakor egy senki volt, és elméletét hevesen támadták, mégis könnyedén gyõzött.
Késõbb viszont az akkor már híres Einstein keményen ellenezte a kvantumfizikát, de azzal, hogy sorra rámutatott az elméletben levõ lyukakra, csak gyorsította annak fejlõdését.
"de ha úgy gondolod nyugodtan kezd el kritizálni a rektorod/fõnököd szakmai munkásságát!;)"
Ez nem tekintély, hanem pénz/hatalom kérdése. A probléma megoldható többféleképpen (pl. egy szintel feljebb mész, állást váltassz, a nyílvánossághoz fordulsz, stb.).
"3. Kb én is ezt mondtam nem? Attól hogy kitalálsz valamilyen elméletet, az csak a fejedben létezik, és amíg nem tudunk csak a gondolatainkkal teremteni addig ez így is marad."
Nem. Az elméletet nem egyszerûen kitalálják. Az elméletek a kísérleti eredmények vizsglátából születnek, és újabb kísérletekkel igazolják õket. Nem arról van szó, hogy megmondjuk a világnak, hogy hogyan mûködjön, hanem épp arról, hogy megismerjük a tényleges mûködését.
"4.Lásd fennt: attól, hogy valamilyen elméletet kitalálsz, bárhányszor ellenõrzöd akkor is csak elmélet marad."
Nem. A statisztika lehetõséget ad arra is, hogy megmondjuk, mekkora az esélye annak, hogy a kísérleti eredmények véletlenül egyeznek meg az elmélet által jósolttal. Pl. a szabályos 6 oldalú dobókockák elmélete szerint annak az esélye, hogy 100-szor egymás után 6-ost dobjunk kb. 1:10^78. Ez bõven elég ahhoz, hogy kijelenthessük: a kocka nem szabályos (vagy az elmélet hibás).
"Lehet fényezni a tudósokat, de a diploma nem biztosítja a pápai tévedhetetlenséget."
Nem a dipoma számít, hanem a logika, és a kísérletek. A pápai "tévedhetetlenséget" meg inkább nem kérném.