Én nagyon nem vagyok liberális, sõt utálom õket mint a sz.rt.
Én azt mondom, hogy ha egy kupacban van 3, 5000, 10 millió, 100 millió, vagy még több ember akkor el kell dönteni hogy milyen szabályok szerint élnek együtt. Ebbõl egy irány a jogállam, ahol független törvényhozás, többszintû ítélkezés és végrehajtás próbálja meg biztosítani a rendet. Hogy jól vagy rosszul az lehet a rendszer hibája is, de lehet annak csak 1 komponensének a hibája, pl nem elég szigorúak a törvények.
Aztán lehet az is az út amit te mondasz, az erõszak+önbíráskodás alapú társadalom, ahol apuka fogja a shotgunt és megy igazságot tenni a megerõszakolt kislánya ügyében. A bibi a te verzióddal az, hogy erõszak alapú társadalomban - erre jó modell egy háború - az emberek jelentõs részében megszûnnek a gátlások, és nem 0.001% lesz a pedofilok meg a nemi erõszakot elkövetõk aránya, hanem mondjuk 20%. Vagyis ha van 3 lányod, akkor elég sanszos hogy 3 havonta mindet megerõszakolják, nem pedig életében 1x az 1iket. Neadj isten ez a 20% elkezd szervezõdni jobban mint a 80%, és apukát szarrálövik még mielõtt fel tudná húzni a shotgunt. A 3 kislányt meg magukhoz veszik állandó jelleggel.
Most ha a konkrét esetet nézzük, akkor nem azt fogják elérni hogy listán rajta lévõ pedofilek megszûnnek létezni, max õk is fegyvert fognak tartani, mert veszélyeztetve érzik magukat. Vagy esetleg a börtöntõl->listától->meggyilkolástól való félelmük oda vezet, hogy szimplán kinyírják az áldozatukat az erõszak után, hogy ne tudjon ellenük tanúskodni.
Most akkor melyik is legyen? Essünk nekik pajszerrel, vagy gondolkozzunk is kicsit?