Nagyon köszönöm az együttérzést, ill. a támogatást, gyakorlatilag reggel óta csörög a telefonom, hívnak a versenyzõtársak, barátok, szóval elég sokan.
Nagyon jól esik a törõdés, a bíztatás, sok olyan érvet sorakoztattak fel, amelyek mellett nem tudok csak úgy elmenni, így úgy döntöttem, hogy még az utolsó versenyhétvégén elindulok...Szóval, ha szeretnétek még látni a ságakocsit, gyertek ki minél többen!