Ron:"Amúgy nem tudom honnan veszitek ezt a többszörös tõkés dolgot, szal nem hinném hogy lenne itt akár egy bankár is."
Nemzeti Banki törvény, banki tartalékrátáról szóló cikkely. Ennek értelmében a bankoknak elegendõ csupán 5% tartalékrátát biztosítaniok: azaz HUSZADRÉSZÉT az általuk forgatott tõkének. Ezt a hiányt (95%) az állam, helyesebben a jegybank biztosítja: egyszerûen kibocsájtja ezt a pénzt ha valakinek kell. 14 ezer millárd forint (!!!) lóg így a semmiben, államadósságként.
"...kutatáshoz/fejlesztéshez is három dolog kell: pénz, pénz és pénz."
Korunkban a tudományt (is) valóban a pénz uralja, de ez legalább annyira hátrányára válik mint elõnyére. Mondok egy jól szemlélhetõ példát - a gyógyszerkutatást. A gyógyszergyárak zsákszám öntik a pénzt az olyan kutatási területekre mint a reklámokból is unos-untalan ismert megfázás elleni szerek vagy "azonnal ható" fájdalomcsillapítók. Ugyanis megbízható bevételeik zöme ezekbõl ered. A komoly gyógyszerek kutatása hosszadalmas, ráadásul az olyan rétegek mint a kisnyugdíjasok (akik koruknál fogva rászorulnak a komolyabb gyógykezelésekre) nem éppen a legjobban fizetõ kliensek. Szintén nem érdek a harmadik világ betegségeinek gyógyítása - õk sem fizetõképesek. Ráadásul ma az a trendi (épp a pénzközpontúság miatt), hogy a beteg sokáig szedje az adott gyógyszert, rászokjon, mert az jelenti a nagyobb bevételt - ezért az igazán hatékony szerek kutatása, melyek hamarabb gyógyítanak szintén nem kívánatos.
"Hasonlísd azért össze hány ember élt akkor és hány emnber él most."
Talán félreérthetõen fogalmaztam: Nem a létszámon van a hangsúly, hanem a globális uralmon. A globalizáció (azaz az egész Földre kiterjedõ uralma valaminek) példátlan jeleség a történelemben. Magyarán ez (a globális multikapitalizmus) magával ránthatja a pusztulásba az egész emberiséget!
"...nem hinném hogy lenne itt akár egy bankár is"
Ne is legyen. De közgazdász-matematikus-programozó van, nem is akármilyen :)