Juzosch: A Magyar Nemzeti Bank (a Jegybankon keresztül) bocsájtja ki a forintot. Idáig úgy mûködik ahogy a törvényben meg van szabva. Azonban a kibocsájtott forint nem az államhoz, a költségvetésben szereplõ intézményekhez kerül HANEM EGYENESEN A KERESKEDELMI BANKOK SZÁMLÁIRA. A kereskedelmi bankok osztják szét azt a pénzt, amihez semmi közük. Olyan ez, mintha a fizetésedet én venném át, és osztogatnám, hogy mennyire van éppen szükséged. Így rendelkeznek a bankok saját tõkeként azzal a pénzzel is, ami az államé (azaz a mienk). Ennek van még egy további - szinte már "logikus" - fejleménye: az hogy a költségvetést a kereskedelmi bankok erõsen befolyásolják, és saját szükségleteikhez igazítják a pénz kibocsájtását. Igazából ez az igazi tõkéje a bankoknak, a Nemzeti Bank és a költségvetés - ezen keresztül a pénzkibocsájtás abszolút kézben tartása. Ismét csak a Postabank esetét hozom fel: az állam az utolsó fillérig kifizette a 250 Mrd forintos követelést - ebbõl csak pár milliárd volt a befektetõk pénze, a többi azoknak a külföldi bankoknak és cégeknek a követelése volt, amelyekhez a Postabank pénzt helyezett ki.
"...Te magad rakod be lekötésre pl. Én is bankban tartom a pénzem. És szinte mindenki más is. Na ezt adják kölcsön..."
Magyarországon a háztartások negyedének van csupán banki megtakarítása - azaz a családok 75%-a nem tart ott semmit. A nagybefektetõk offshore bankokba viszik a pénzt (ahol nincs adó), kedvelt helyeik Lichtenstein és Kajmán-szigetek. Magyarországról KIFELÉ áramlik a pénz (a kivitt haszon mértéke a külker hiányt nem számítva kb. 1000 Mrd forint évente)! Tehát a kereskedelmi bankok nem ebbõl élnek...
Az állami pénzkibocsájtás visszaállítása (magánbankok takarodó) mellett a II. világháború utáni Ausztria jóléti gazdasága lenne az életképes modell számunkra: ott bizony a gazdaság kis és közepes vállalkozásokra épült (EU szétverte már), a nagycégek fõképp állami tulajdonban voltak. Akkoriban fõképp a nagy országok tartottak nagy magáncégeket (pl. Németország, USA) DE AZOK IS A HAZAI MUNKAERÕNEK ADTAK MUNKÁT. Akkor még nem Kínába helyezték ki a termelést, mert ott napi két dollárért dolgozik a kuli, míg a szakképzett amerikai munkás 10-15 dolláros órabért kér... Nagyon sok baj van a jelenlegi világgazdasággal, felsorolni is nagy munka lenne.