No, egy fantasztikus oldalt ajánlok mindenki figyelmébe: Ezert.hu
Igazán nem tudtam hogy elsõ ránézésre sirjak e vagy röhögjek. Aztán inkább rákattintottam a Felsõoktatás menüpontra.
Akkor nézzük sorba:
Miért kell bevezetni a tandíjat a felsõoktatásban?
Mert 15 év alatt négyszeresére nõtt a felsõoktatásban tanulók létszáma és hétszeresére a felsõoktatás költségvetési támogatása. Ezt a támogatást az adóbevételekbõl finanszírozza az állam, tehát ma még a fõiskolások, egyetemisták költségeit nagyrészt a szakmunkásoknak és érettségizett munkavállalóknak kell kifizetniük.
Szóval ez nekik egy indok? Hát talán hadd engedjük meg, hogy felszóljunk ez ellen. Hiszen ezért nem tehetnek minket felelössé. Nyilvánvalóvá vált, hogy sok helyen teljesen felesleges volt a tanulók létszámának növelése, és még feleslegesebb a számos új szak megnyitása. Kivételek vannak. De azért, mert a rektorok tanácsa több pénzhez akar juttni, ne tõlünk vonják el az ekkora létszám fentartásához szükséges összeget. Szerintem.
Nagyszerü, hogy verhetik a mellüket, hogy mennyi ezer embernek biztosítanak továbbtanulási és diplomaszerzési lehetõséget, miközben azért sírnak hogy nincs elég szakemberük, fizikai munkát végzõ munkásaink. Talán nem kellett volna megnégyszerezni a tanulók létszámát!
Mert igazságtalan, hogy a felvételkor véglegesen eldõl, hogy ki szerez ingyen diplomát, és kinek kell ezért - ha a valóságos költségeknél kevesebbet is, de - fizetnie. Ma a jó családi háttérrel rendelkezõ, elit középiskolából érkezõ fiatalnak sokkal nagyobb esélye van arra, hogy bekerüljön az államilag finanszírozott képzésbe, mint annak, aki bár tehetséges, de rosszabb körülmények közül érkezik.
Természetesen nem igazságos. Ahogy az sem, hogy bizonyos szakon tanulók, kik könnyebben jutnak el az ösztöndíj átlaghoz, az eddigiekhez képest még nagyobb elönyhöz jussanak, szemben olyan szakok tanulóival, kik vérrel izzadják ki azt a 3masukat, amellyel végül az egész világon is elismert diplomás szakemberekké válnak. Mert biza kétlem hogy a 10%-ba, aki átkerül államilag támogatott képzésbe a jó átlagával, mind ugyanannyi szellemi teljesítményre képes.
Aztán pedig hiába tanul jól egy diák, a költségtérítéses szakon mindvégig ugyanannyit fizet, aki pedig bejutott az államilag finanszírozott szakra, akárhogy bukdácsol is, nem kell fizetnie.
Vezzesenek be egy jó felvételi rendszert, szemben a jelenlegi gagyi és iskolánként változó éretségi rendszerrel. A költségtérítéses, ha olyan jó, menjen felvételizni a többi oda jelentkezõvel, és kerüljön be állami támogatásúra, ha képes megcsinálni az iskola tesztjeit. Ne az legyen hogy XY tanár a semmire osztja ki az éretségi 5-ösöket, ezálltal elönybe részesíti a tanitványait. A felvételi ennél mindig is igazságosabb volt. Az volt rossz helyzetben, akit középiskolában nem tanítottak meg.
Szar ügy. A felsõoktatás rég nem arról szól hogy egy szintre hozzák a diákokat, hanem csak az elvárás csak az elvárás. Akinek nincs meg az alapjai ehez, annak esélye nincs.
Ohh, és ezért hogy verik át a fejünket? Nézzük a következõt, melyet õk pozitivumnak tekintenek:
A jövõben azok a fiatalok, akik tanévenként nem teljesítik a minimumként meghatározott követelményt, átkerülnek a költségtérítéses képzésbe. Azok viszont, akik kiválóan teljesítenek a költségtérítéses szakokon, beléphetnek az államilag finanszírozott, a költségtérítésnél jóval kisebb megterhelést jelentõ tandíjas képzésbe, és ha itt is kiemelkedõ eredményt érnek el, ösztöndíjat is kaphatnak.
Szóval az a jó tanuló sem mentesül a tandíjtól, hanem mérsékeltet kell fizetnie? Kivéve persze, ha ezek után még ösztöndijat is szerez maganák? :) Ez csak nekem hangzik az eddigi két lépcsös helyet 3 lépcsös rendszernek?
Legalább a tandíjat úgy néz ki egységesítették. Alap képzés 105 ezer forint évente (egy fél évre vagy egy egész, 12 hónapos évre?), mester képzés 150 ezer forint.
Aztán megláttjuk, milyen gyorsan fog ez még emelkedni a közeljövõbe. Hja, és nem 2008-tól, hanem 2007-tõl fizethetünk is .)