Szakértõinkkel való konzultáció alapján az alábbi válaszokat tudjuk adni.
- A felsõoktatás viszonylag nagy hallgatói létszámot fogad. Akik képesek felsõoktatási tanulmányokra, felkészültségük és szándékuk szerint elõbb vagy utóbb elérhetik céljukat.
A kérdés, hogy mihez képest ítéljük ezt a kérdést meg, mennyire és hol sok a hallgató, a végzett diplomás. Az európai országok statisztikájában azon országok közé tartozunk, ahol legkevesebb a diplomás
munkanélküliség. Azt is mérik, hogy az adott korosztály, pl. 18-22 éves korosztály hány százaléka jut be adott országban a felsõoktatásba. A '90-es évektõl ez adta a fejlesztés irányát, hogy az utolsókból a középmezõnybe kerüljünk.
- A felsõoktatási tanulmányok támogatása a közoktatási tankötelezettséggel szemben nem kötelezõ állami feladat az Alkotmány alapján. A képességek szerinti kiválasztás lehetõsége, az állam teherbíró képességének kifejezése a felvehetõ létszám éves meghatározásában azt is üzeni Magyarországon és más országokban is, hogy a felsõoktatás tulajdonképpen befektetés a jövõbe, egy életre szóló beruházás, amely késõbb megtérül.
Egyik oldalon hozzájárulást, tényleges befektetést, felelõsségvállalást feltételez a jelentkezõ részérõl, másrészt biztosítja a javaslat egyéb eszközökkel, hogy a legjobbak számára már a felsõoktatási tanulmányok során megtérüljön a befektetés. Errõl szól a tanulmányi ösztöndíj, a köztársasági ösztöndíj, a hallgatói hitel felvételének lehetõsége most már külföldi tanulmányokhoz is, de a 90’-es évek közepétõl az adójóváírás is.
A ténylegesen rossz szociális helyzetben lévõk más forrásból, szociális támogatási formákból teremthetik meg tanulmányaik feltételét (rendszeres, egyszeri szociális támogatás, Bursa Hungariae ösztöndíj, de a tanulmányi munka mellett a munkavállalás adókedvezménye is).
- A kreditrendszerû oktatás sajátossága, hogy nincs bukás, egy tárgy miatt évismétlési kényszer. Az 1993. évi LXXX. törvény alapján annak a hallgatónak, aki legalább 15 kreditet elért egy félévben nem kellett tandíjat fizetnie az 51/2002. (III. 26.) Korm. rendelet alapján.
Azt a hallgatót, aki elégségest kapott vagy megszerezte a minimálisan összegyûjtendõ kreditet, az intézmény nem tehette át költségtérítéses képzésbe.
A 2005. évi CXXXIX. törvény rendelkezett elõször arról, hogy a felsõoktatási intézmény a TVSz-ében határozza meg hány kreditet kell összegyûjtenie a hallgatónak ahhoz, hogy tanulmányait államilag támogatott képzésben folytassa. Ezen szabályozás 2006 szeptemberétõl élhet helyi szabályozás szerint.
Jelenleg még a jól tanuló hallgató akkor tud költségtérítésbõl államilag támogatott képzésre átkerülni, ha lemorzsolódás van. Az õ helyére tud az intézmény kérelem és belsõ szabályzat alapján átvenni. Az elmúlt években ilyen lehetõségre ritkán volt mód.
- A HÖOK által megfogalmazott javaslat a felsõoktatás támogatására irányult. Számtalan olyan kérdést erõsített meg, amely a már március 1-jén életbe
lépett törvényben hallgatói jogosultságként szerepel. A tandíj, illetve képzési hozzájáruláshoz tényleges alternatívát nem fogalmazott meg.
Informatika és tudomány
