Én is az egészére gondoltam. Hiszen nem igazán lehet elõre tudni, melyik faj fejlõdik tovább, és melyik nem, stb. Továbbá az egész élõvilág érdeke, hogy ne alakuljanak ki itt olyan viszonyok, amit már semmilyen életforma nem tud elviselni. (Bár ehhez össze kell szednie magát az emberiségnek is. :)) De pl. az sem érdeke, hogy olyan alacsony szintre szoruljon, hogy többé ne tudjon kifejezõdni... hogy is mondjam neked... semmiféle szellemiség.
Az (egész) élõvilág ("megfogalmazott" v. törvény-szerû) céljai: ez ugye csak akkor értelmezhetõ, ha megintcsak feltételezünk valamilyen összekötõ kapcsot. Pl. valamilyen természeti erõt. Ilyet persze még nem ismerünk tudományosan.
Az (egyes) állatok szerintem érzik, hogy élnek, ill. tudják, hogy vannak. (Néha az ember is rá-rá jön erre. :)) És akár ösztönösen, akár nem, de ebben az állapotban akarnak maradni. Ezt csoportszintre is továbbvihetik, stb.
De akár úgy is felfoghatjuk, hogy az emberek többsége nem nagyon érzi magát az élõvilág szerves részének, pedig az.
Mindenesetre, az élõvilággal való nemtörõdés tudatos döntés, hiába vonogatjuk a vállunkat. Ha nem tudunk összehangoltan, egy (de legalábbis néhány) személyként fellépni legalább a legfontosabb dolgokban, akkor mi sem vagunk több, mint egy tényleg buta állathorda, amelynek minden tagja csak a legalapvetõbb ösztöneit követi.