Franciaországban (ahol a villamosenergia-termelés majd kétharmadát atomerõmûvek adják) évtizedek óta - hatvanas évek - üzemelnek biztonságosan a reaktorok. Az atomerõmû az energiaszegény országok egyik legjobb alternatívája (Mellette, konkrétan hazánkat illetõen szóba jöhet még a szélerõmûvek vagy a biomassza-erõmûvek építése [ezekben ésszerûen kitermelt/újratelepített fát, vagy mezõgazdasági hulladékot pl. szalmatörek-bálákat égetnének szintén nagyon tisztán]). Egy hasonlattal élve, az atomerõmû az energetikában olyan mint a repülõgép a közlekedésben: ha baj van vele nagy a sajtója, de mégis a legjobb megoldást kínálja.
PI: a kõolaj és földgázkészletek fogyásával (ami igen "szép" energiaválságot fog rövidesen elõidézni) és kimerülésével új helyzet áll majd elõ. A jobb megoldás az atom és bio-erõmûvek kínálta alternatíva, a másik pedig a még mindig hatalmas szénkészletek kiaknázása ( csak az USA és Kanada több száz évre való készlettel rendelkezik!) - ezzel viszont nagyon nagy bajok lennének, gyakorlatilag végleg hazavágná környezetünket. Egyes szakemberek szerint az USA - többek közt - azért nem ratifikálta (fogadta el) a környezetvédelemrõl szóló kyotói egyezményt, mert titokban számít meglévõ szénkészleteire...