Az a baj, hogy te nem vizsgálod meg, hogy kinek is jó az, hogy ha egy jófejû gyerek tanul. Te axiomaként kezeled azt az állítást, hogy ez kizárólag a gyereknek jó, tehát annak, hogy belõle magasan képzett ember legyen minden költségét és munkaráfordítását neki kell állnia. Ez nem így van, a jelenlegi adórendszer szerint az általa létrehozott javaknak több mint 50%-a társasági és személyi adók, járulékok formájában az államhoz vándorol. Ergo annak az adórésze amivel többet keres fedezi a képzését jelenleg is! Más kérdés az, hogy a Magyarországot elhagyják a jólképzett emberkék. De ez nem az õ hibájuk, alapvetõen 10-20% plusz pénzért senki se váltana, de ha 1 hétvégi ügyelettel a doki megkeres annyit, mint itthon 1 hónap alatt, akkor lehet hogy összeadja kettõt meg kettõt, hogy 20 napra pontosan 10x annyi jár, mint 2 napra, így ha fullban kinn dolgozna, akkor 10x annyit keresne, mint ahogy itthon dolgozik. De ez a probléma nem a képzés ingyenessége (olcsósága) miatt jelentkezik, erre nem megoldás az, hogy legyen a képzés rohadt drága. Ez kb olyan megoldás, mintha megcsípné az ujjadat 1 szúnyog, te meg levágnád baltával.
A másik dolog, hogy nem veszed figyelembe, hogy a képzés nem csak pénzbõl áll. Egy jól képzett munkaerõ, pl orvos létrejöttéhez szükséges:
- szellemi adottság (okos, tud tanulni, stb).
- pályaalkalmasság (pl nem ájul el a vér láttán, mert én mondjuk elájulok, így alkalmatlan lennék)
- szorgalom, befektetett munka (akar tanulni, és végignyomja az X évet jóformán ingyen).
- képzés (na ez a pénz része)
Ebbõl egyedül a képzés részét nézed, pedig az elsõ három legalább olyan fontos, és míg az elsõ 2 az jóformán genetikai adottság (nem lebecsülni, mert az is fontos), addig a 3. az kõkemény befektetés. Ez színtiszta üzlet jelenleg: a diák belefeccöli a tanulást, és hogy 3-4-5-6-7 évig nem keres jóformán semmit se, nem alapíthat családot, gyakorlatilag szegényként él, az állam meg belefeccöli a képzés költségeit. A diák visszakapja a befektetett ingyen-munkát (bérkiesés ugyebár) azzal, hogy magasabb összeget keres nettoban, az állam meg visszakapja a befektetett képzési költséget úgy, hogy a diák több adót fizet (magasabb lesz a netto-brutto eltérés). Most az van, hogy ez az eltérés nem fedezi a képzés költségét, vagy nem elég busás haszonal fedezi azt. Ezért a különbséget növelni akarja az állam extra diplomás adóval (+7%). De könyörgöm: ha külföldön egy cégnek azért, hogy 5 évig nála dolgozzak megéri fizetni az egyetemi oktatásomat (ez az általános), holott 1 cégnek a dolgozóján jóval kisebb netto nyereség van mint az államnak adóbevétel, akkor az államnak miért nem éri meg befeccölni ezt a pénzt, hisz kb 35 évig még az államnak fogok dolgozni? Egyszerûen túl sokat akarnak, mohók. Ez egy indokolatlan extra adó.
Innen kezdve lényegtelen az, amivel te jössz, hogy majd olcsó lesz a hitel, meg hosszútávú, meg hogy bank erre nem adna pénzt, stb. Egyrészt adna pénzt, cégek is adnak pénzt, sokkal korrektebb módon képzésre. Pl egy cégtõl elmész egy x hónapos iszonyat drága tanfolyamra, cserébe alá kell írnod náluk fél évet, 1 évet (nem 35 évet). Másrészt arról fogalmunk sincs hogy a "hitel" mennyire lesz olcsó, arról sincs hogy a "hitel"-t bank adja-e vagy állam (aki szintén banktól veszi fel, tehát innen kezdve ez irreleváns), arról meg pláne nem, hogy egy ma felvett hitel holnap mibe fog kerülni (CHF, EUR, Ft, YEN, milyen alapú, mennyi a kockázat miatti kamatrés, stb).