Ha hasonló stílusban akarnék válaszolni, akkor azt mondanám, hogy az ilyen, összeesküvés-elmélet szagú forgatókönyvekben való gondolkodás csak arra jó, hogy az embert végképp elszakítsa a hétköznapoktól és ahelyett, hogy szembenézne a valósággal, mindenféle tündérmesébe menekül.
A tandíj nemcsak arról szól, hogy jajj, X összeget kell fizetni az egyetemen, hanem szól a piaci igényektõl teljesen elszakadt, az autonómia bástyája mögé bújó felsõoktatásrül és szól a munkaerõpiac súlyos mûködési problémáiról. Persze sokkal könnyebb, ha az egész helyzetet leegyszerûsítjük a tandíj-fizetésre és ehhez farigcsálunk mindenféle légbõlkapott elméletet és meg sem próbáljuk nézni az egész rendszert.