18 éves korig van tankötelezettség. Ennyi. Ha utána tanulni akarsz, akkor jelenleg vagy az állami képzésben veszel részt, vagy valamilyen egyéb, költségtérítésesben. Semmi másról nincs szó, mint hogy az állam megkérné az oktatás költségének egy részét.
Az eredmény: egy felsõfokon képzett ember, aki igen, több adót fizet, mint egy szakmunkás - és több pénzt is kap. Semmi másról nincs szó, mint magasabb képzettségért több bért kap, ami után több adót fizet. Valamit valamiért.
Erõsíti a szürkegazdaságot? Lehet. Gerinc kérdése a dolog. Persze, könnyebb elmenni minimálbérre bejelentve, aztán kapják zsebbe a pluszpénzt, de az embernek egy idõ után nem ez lesz az elsõdleges, hanem ha talál egy normális, jól fizetõ állást, akkor elmegy oda. És ha kell, fizet. Sõt, szerez másoddiplomát, ahol viszont elõre kell fizetni a féléves tandíjat, egy összegben. Azért a 6%-ért nem fognak a fiatalok tömegével kimenni, mert ahhoz, hogy Londonban mosogasson, ahhoz nem kell 3-4-5 évi egyetemi képzés. Aki megcsinálnja az egyetemet, az többségében a szakmájában, vagy legalábbis valamilyen felsõfokú végzettséget igénylõ munkahelyen akar elhelyezkedni. Aki viszont külföldön akar dolgozni (és itt most a szakmájáról beszélek, nem arról, hogy elmegy mosogatni), az úgyis ki fog menni, akár kell fizetni a diplomáért, akár nem.
Az sem érv, hogy jaj szegény egyetemista nem keres egy fillért sem, míg az egyetemre nem járók igen. Egyrészt az egyetem mellett is lehet, ha nem is napi 8 órában dolgozni, továbbá az anyagi helyzet dönt: valaki el tud menni egyetemre a középiskola után, vagy dolgoznia kell.
A túlképzés pedig sajnos nem ilyen egyszerû, "hála" a normatív támogatásnak és az autonómia mögé bújó egyetemeknek.