Soha nem tudsz más lenni, mint ami vagy, így miért szeretnél önmagad lenni?
Mi vagy egyáltalán? Azok a dolgok, amikkel azonosítod magad. Ha ezt veszed alapul, akkor naponta változol.
A legtöbb görcsöt azok a tanácsok váltják ki, amikor valakit arra bíztatnak, hogy legyen önmaga. Ez még veszedelmesebb annál, mint amikor valaki mássá szeretne válni, mert akkor legalább megfogalmaz egyfajta célt, hogy milyen szeretne lenni. Az, hogy "légy önmagad" egy üres közhely, megerõsíti a szenvedõt abban, hogy van õ és akkor biztos van valami más is, ami nem önmaga, és keresése kudarcba fullad, mert nem találja meg az önmagát, amirõl mások beszéltek neki.
Ha valamikor mégis képes egy nyugodt pillanatra, és valóban "önmaga" azután felriad: "Jé, most magam voltam", aztán újra elszontyolodik, elveszik abban a gondolatban, hogy megint nem önmaga.
Azért, ami vagy, már jutalom és bûntetés az, ami vagy.
-Mindegy milyen sorból próbálsz kiállni, mert nincs sor.
Amit érdemes megérteni, hogy tetteink következményekkel járnak.
Aki nem foglalkozik azzal, hogy mások mit gondolnak, hogy mit váltottunk ki belõlük, az tudatlan, és a valóság egy cseppet sem érdekli. Olyan, mint ha csukott szemmel rohangálna egy erdõben, mint ha magát akasztaná.
Ezzel szemben én másra bíztatom, ami õt valóban eredményhez segíti.
Foglalkozz azzal, mások mit mondanak, gondolnak, fejleszd ki a figyelmet, és a törõdést, lásd tetteidnek, és érzéseidnek mi az oka, és miket vált ki másokból, ez vezet eredményre. Ez nem hipp-hopp ugrás, mint ahogy becsukjuk a szemünket, és befogjuk a fülünket, így nem csak a rosszat, de a jót sem halljuk meg. Ezeket a megoldásokat, mint pl. a "ne foglalkozz azzal mások mit gondolnak" a félelem szüli, és soha nem hoznak nyugalmat.