Én megértem a letöltõket. Sõt sajátos értékrendszerem szerint igazuk is van.
Ugyanakkor nem hiszem hogy az Én igazságom döntõ, még csak azt sem hogy egyáltalán figyelembe kell venni.
Mindenesetre Én e szerit élek, és ítélek.
A társadalom e téren meghatározó szereplõi, az „istenadta” néptõl elvár minden szempontból tisztességes magatartást miközben ezen normáktól Õ, csendes mosollyal az arcán gond nélkül eltér.
Röviden: A szerzõdések apró betûs része miatt, a kéretlen, elkerülhetetlen hazug reklámok miatt, a törvény és az igazság közti szakadék miatt, a mindenre kiterjedõ pénzbüntetések miatt. Kereskedelmi médiák ízlést befolyásoló magatartásuk miatt. Multik által lazán kijátszható szabályok, amikért aztán röhejes büntetésekkel bûnhõdnek. Esetleg megússzák figyelmeztetésekkel. Minden „hétköznapi” lehúzás miatt amivel mindenki harcol csendes hétköznapjai alatt.
Persze Én azért legyek tisztességes. Ezt hangosan hirdetik. Ne tölts le! Meglepõ módon örömmel szolgálják ki azokat akik mégis megteszik. Szélessávú internettel, egyre nagyobb kapacitású dvd-kkel amik ha beismerik ha nem, kevés más dolog indokolja jelenlétüket.
Eközben habzó szájjal lázad a zenés és filmes világ. Teszik ezt annak ellenére hogy milliárdokat fizetnek egymásnak. A fizetés összege már messze nem a teljesítmény váltószáma hanem presztízs kérdése. Míg Õk elvesztett százalékokról mesélnek Én fölöslegesen elherdált pénzrõl. Egy epizód szerep 6 órás munkája valóban 250.000x többet ér mint ha valaki az életét kockáztatja hogy életet mentsen? Pl Tûzoltó.
Esetleg a zenészek haknijai playback-rõl? Ami gyakorlatilag egyenértékû azzal hogy közösen meghallgatják a rajongókkal az elõre rögzített CD-jüket.
A zenész mikor dolgozik, koncertnek hívják. Ha élõben teszi örömmel fizetek neki, érte. Ha jó, sokan teszik meg, és megél belõle.