AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
202. Az egymással érintkezõ nyelvek mindig adnak át egymásnak, és vesznek át egymástól közszavakat is, tulajdonneveket is.
a) Az idegen eredetû közszavak idõ múltával jövevényszavakká válhatnak, azaz olyannyira meghonosodhatnak, hogy más nyelvbõl való származásuk feledésbe merül. A jövevényszavakat ezért mindig magyarosan írjuk.
Az olyan szavakat, amelyeknek más nyelvi eredete még többé-kevésbé nyilvánvaló, idegen szavakként tartjuk számon. Ha egy latin betûs írású nyelvbõl átvett, általános fogalmat jelölõ idegen szó közkeletûvé válik, eredeti írásmódját a magyar kiejtést tükrözõ formával váltjuk fel.
Az idegen szavakat tehát aszerint írjuk már magyar vagy még idegen írásmód szerint, hogy mennyire haladtak elõre a jövevényszóvá válás útján. ..
A magyar írásmód szerinti írás
A közszavak írása
203. A latin betûs írású nyelvekbõl átvett és közkeletûvé vált köznyelvi és szakmai idegen szavakat általában magyarosan írjuk, azaz szokásos kiejtésüket a magyar hangjelölés szabályai szerint tükröztetjük: antracén, hisztamin, izotóp, karbamid, kemping, kóla, kombájn, lézer, magnetofon, menedzser, televízió, digitális, mikroszkopikus, szelektív stb. &
#8211; Az egyébként magyarosan írt alakokban is megõrzõdött az eredeti írásmódnak a magyar kiejtéstõl eltérõ egy-egy eleme: bonbon, futball, millió stb.
..
Az idegen írásmód szerinti írás
A közszavak írása
212. A latin betûs írású nyelvekbõl átvett, nem általános használatú közszavakat idegenesen, vagyis a forrásnyelv helyesírásának szabályai szerint írjuk: bestseller, couchette, lady, myocarditis, rinascimento, se&
#241;or, show, tüchtig stb.