Miért, latinosítani a középkorban szabadott? Elõtte törökösíteni szabadott? Azóta németesíteni szabadott? A szaknyelv mindig átveszi a szakma "alapszókincsét", ami utána átkerül a köznyelvbe. Ez a földmûvelésnél a török volt, az oktatásnál, vallásnál a latin, az iparosodás során a német, most pedig az angol. És ez így van szerte a világon*.
És miért nem gazdagodás, ha új szavak jelennek meg? Ha tetszik a közösségnek úgyis megmarad, ha nem, úgysem. Ott a grépfrút, amire kitalálták a citrancsot, senki nem használja ezen a néven. A CD-re kitalálták a fénylemezt, senki nem használja ezen a néven. A szépség pedig - ahogy az elõbb is - egyéni dolog, nincs általános esztétikája a nyelvnek, nem "mérhetõ", hogy most ez a szó (vagy akár egy egész nyelv) csúnya vagy szép.
Az angol is gazdagodik, átvesz (átvett) indiai, kínai, stb. szavakat, és ugyanez történik fordítva. Vett át magyar szót is, a huszárból lett a hussar, a gulyásból goulash, Bíró László József újságíró nevébõl pedig a golyóstoll neve, a biro.
Mire is gondolsz konkrétan?
* - Egyetlen kivételként az izlandit lehetne felhozni, de ott a teljes ország lakossága háromszázezer fõ, és van idejük-lehetõségük arra, hogy új szavakat alkossanak átvételek helyett.