Elsõsorban ahogy írtam is, most a beszélt nyelvrõl van szó, és bár az internetes chatelés nagyon sok szempontból hasonlít a beszélt nyelvhez, mégis vannak olyan részei, amelyek nem cserélhetõek fel a beszéddel (nincsenek pl. kimondott smiley-k, nem szokás beszédben az ASD, billentyûzeten egymás melletti karaktereket összevissza váltogatva nevetni).
A 'vágod' mindenképp, ahogy lejjebb is említettem, a 'sasol'-t: képzett magyar szó, ma már a többség (mivel már évtizedek óta jelen van) ismeri az értelmét, köztudatban van - nem tudományos értekezésben fordul elõ, hanem kötetlen beszédben, haverok között - megvan a helye, ott elfogadott.
A többi három nehezebb ügy, mert az ország nagyobb része egyelõre nem aktív része az internetes szubkultúrának, és esetleg nem érti, nincs meg az a hatása, magyarázni kell. A 'lol' és a 'rofl' a fiatalság körében már elõfordul élõ beszédben is (unokaöcsém 15 éves, rajta keresztül találkoztam ilyesmikkel), kérdéses, hogy marad-e egy szubkultúra "tolvajnyelvének", vagy átterjed a közbeszédbe, amikor õk felnõnek - ha magukkal viszik, akkor igen. Ezt majd meglátjuk, a mostani fiatal generáció mire felnõ, addigra én (és ahogy nézem te is) nagyszülõ korú leszek, és a nagyszüleink legalább annyira más nyelvet beszéltek, mint a mostani fiatalok fognak hozzánk képest.
5-6 éve hallgattam a rádióban egy mûsort a nyelv változásával kapcsolatban, ott mutattak be egy régi (60-70-es évek) rádiós ifjúsági mûsort, ahol egészen komolyan felháborodtak a szülõk a "tök" szó fokozóként használatával szemben: mondván a tök az egy zöldség, és az a kifejezés, hogy "tök jó" úgy, ahogy van hülyeség - miért használják ezt a fiatalok? Állításuk szerint jó érzésû, ép hallású embert ez felháborít.
... aztán felnõtt az a generáció, amelyik elkezdte használni, és már nekem is 'tök normális' része a nyelvnek. A szakdolgozatomba nem fogom leírni, de a közbeszédnek általános, mindenki által értett része.