Egy sikeres cég esetében kizárt dolog. Különben az USA cégkultúráját ismervén még jobban kizárt, ugyanis nálluk ha létezel akkor az csak azért van mert szükség van rád, ha szükség van rád akkor felelõség is terhel, ha felelõség terhel akkor önnálóság maximális. Különben ez még igy sem mérvadó, mert a cégnek különbözõ részlegei különbözõ dolgokat csinálnak, és különbözõ információkkal rendelkaznek. Egy USA cég mindég a forrásnál indul, és az EU gyakorlattal ellentétben alulról irányitott nem pedig felülrõl. Hogy érthetõbb legyen úgynevezett OVERRIDE csak nagyon ritkán történik és általában a Director Board kérésére történik, a végrehajtó erõ majdnem soha nem tehet ilyet. Leváltható a leányvállalat vezetõsége, de ide nem elég a központi CEO aláírása, ide az egész Director Board kell, szóval beavatkozni ott nem lehet, simán lehet váltani a vezetõséget, amelyet csak a Director Board tehet nem pedig a CEO, a Director Board-ot pedig a részvényesek választják, a részvényesek pedig nem amerikaiak (persze ilyenek is vannak köztük), hanem az egyész világból valók, sõt pl. a Microsoft Director Board-jában ül pl. a BMW vezérigazgatója aki szintiszta német és EU állampolgár, sõt németországban is él és dolgozik. Na most itt nem akarok ilyen dolgokról vitatkozni, inkább olvass el egynéhány vállalatirányítási könyvet, meg tanulmányozd a nemzetközi és USA törvényeket, szokásokat, sokkal világosabb lesz az ami most tök sötét. Na a lényeg, hogy a központ soha nem dumálhat bele a leányvállalat mûködésébe, csupán formálhatja azt a vezetõség kiválasztására való befolyásával, de egy jelen idei globális cégnél ez annyira pici esély, hogy virtuálissan nem is létezik. Alapjában a leányvállalat a cég stratégiáját kell végrehajtsa, de a saját módján a lokális piac követelményeinek megfelelõen.