Amirõl Te beszélsz, az egyértelmûen a hivatalos mûködés leirata. Van egy látszat, és van egy tényleges mûködés. A látszatot fent kell tartani, mert a törvény elõírja, és mert ezzel védjük magunkat. Ez így van az USA-ban, az EU-ban, és Magyarországon is. A jogi környezet mindenhol más, de mindenhol emberek vannak, és mindenhol nagy szerepe van a kapcsolatoknak.
Éppen ezért nem létezik olyan, hogy nincs informalitás. Ha céges buli van, vagy egy kollégáddal megiszol egy sört, akkor máris megdõlt ez a tézis. Ha döntési helyzetben vagy, akkor valószínûleg figyelembe veszed az informális információkat is. (pl.:felettesed véleményét, hozzáállását). Ha pozícióba kell valakit tenni, és te döntesz, akkor valószínû hogy azt teszed oda (azonos képesítés esetén), aki a barátod, és akiben jobban megbízol.
Ezek kívül esnek a formalitásokon, mégha adott esetben (jog)szabályokba is ütközik. A bizonyítás borzasztó nehéz. Általában nem túl nehéz megvédened a döntésedet.
Minden esetre az informalitás az emberi kapcsolatokból adódik, teljesen kizárni, és a létezését tagadni irreális. Amikor például a Sony vezérigazgatót választ, a részvényesek magukközt informális úton vitatják meg a lehetséges jelölteket, és a formális tulajdonságaikon túl az informális adataik is közrejátszanak (pletykák, hajlamok, jellem, arrogancia, stb.) Ezek erõsíthetik, gyengíthetik a formális tényeket (végzettség, korábbi dokumentált eredmények, szakma megítélése...stb). Jelentõségét badarság lebecsülni, de a túlbecsülés sem célravezetõ.
Tovább nagyon nem cifráznám a dolgot. Te a hivatalos verzióról (látszatról), én a valóságról beszélek. Abban igazad lehet, hogy az USA megacégeinél a felsõvezetés és az alsóbb alkalmazottak között olyan távolság van, hogy az érintkezés a formalitásokra korlátozódik. De az informalitás esetében általában nem a vezérigazgató-takarító közötti pár mondatos gondolatváltás lesz a meghatározó, hanem az egymástól nem távolálló pozíciókban lévõk között.
Ez a karrierépítés egyik eszköze is. Ha az egyéni karrierépítés az USA-ban nem bírna jelentõséggel, akkor talán európában sem, és akkor tényleg nincs informalitás...