Mindannyiunk okulására itt egy kis részlet, hogyan lehet kiszûrni a kóklereket:
Kovách Ádám - Tudomány és áltudomány
Tudományos megközelítés
1. Egy hipotézis akkor és csak akkor tekinthetõ igaznak és nem csupán feltételezésnek, ha helytálló voltára nézve reprodukálható bizonyítékokkal rendelkezünk.
2. Objektív tényekre vonatkozó állítás valósságának bizonyítására csak objektív tényezõk használhatók fel.
3. Bizonyítási kényszer – aki valamit állít, annak kell az állítás valós voltát bizonyítani.
4. Egyedi megállapításokat csak akkor fogad el, ha azok általános megállapítások kereteibe ellentmondásmentesen beilleszthetõk, vagy – bizonyítottan – ellenpéldaként szolgálnak.
5. Az egyéni világnézetbõl eredõ beállítottság az objektív és logikai elemekre támaszkodó megismerés folyamatát nem befolyásolhatja.
6. Forrásértékûnek és bizonyító erejûnek csak a tudományos közvélemény elé tárt, ellenõrizhetõ és teljes körû információ tekinthetõ.
7. Csak „falszifikálható” állítások fogadhatók el, azaz nem zárható ki eleve az ellentétes állítás bizonyíthatóságának lehetõsége.
Áltudományos megközelítés
1. Egy hipotézis mindaddig igaznak és nem csupán feltételezésnek tekintendõ, amíg helytelenségére nézve nem rendelkezünk bizonyítékokkal.
2. Objektív tények valósságának bizonyítására szubjektív tényezõk is felhasználhatók.
3. Azzal az igénnyel lép fel, hogy az adott állítást tagadónak kell álláspontját igazolnia.
4. Az egyedi megállapításokat bizonyítottság hiányában is az általános megállapításokkal egyenértékûnek kell elfogadni.
5. A világnézethez közvetlenül kapcsolódó, a priori elfogadott megállapítások a megismerés folyamatában felhasználhatók.
6. Bármilyen körben terjesztett, tetszõleges jellegû információ alkalmasnak tekintendõ bizonyításra.
7. Az áltudományos megközelítés nem ismeri, és figyelmen kívül hagyja ezt a fogalmat ill. szempontot.