Nem a tudat tesz valamit élõlénnyé, hanem egészen más dolgok.
Hivatalosan: Élõlény minden olyan rendszer, ami képes saját dinamikus komplexitását fenntartani, szaporodni, és a tulajdonságait átörökíteni. Ennek alapján a növények (vagy éppen a gombák) ugyanolyan élõlények mint az állatok. Ha megesszük õket ugyanúgy egy másik élõlényt pusztítunk el.
Ugyanakkor azzal teljesen egyetértek, hogy a lehetõ leghumánusabb körülményeket biztosítsuk a haszonállatainknak, és ne szenvedjenek miattunk, hiszen mi vagyunk a felelõsek értük. De nem érzek lelkiismeretfurdalást ha miattam meg kell halnia egy csirkének vagy disznónak, vagy esetleg ha épp én ölök meg mondjuk egy halat, hogy megegyem. Ugyanígy nincs lelkiismeretfurdalásom ha brokkolit vagy karfiolt eszem, és akkor sem ha lecsapok egy szúnyogot.
Ellenben például ha pókot találok a szobában akkor óvatosan megfogom és kidobom, és igyekszek nem agyonlépni semmit miközben sétálok. És nekem nincs semmi bajom a vegetáriánusokkal, ha õnekik jó az ahogy élnek akkor csak tessék. Az egyetlen baj az ilyesmivel csak akkor van, ha az illetõ megpróbál mindenkit "megtéríteni" maga körül. Volt ilyen ismerõsöm és iszonyú idegesítõ...