"Háborúztak az USA-val - de nem a nép nagy része, hanem a Szaddam vezete ország harcolt." - Szerintem te kicsit elvontan kezeled ezt a dolgot. A nép és Szaddám valóban két dolog és lehet, hogy elõbbit könnyebb meggyõzni az amerikaiak jószándékáról, de ha egy ország háborúban van, ha mondjuk Budapestet bombázzák a románok, akkor élõ ember nem azzal foglalkozna - elsõsorban -, hogy hülye Gyurcsány vagy hülye Orbán, hanem kurva románok. És aztán utána a vezetõket szidnák. És pontosan ez az alapállás lehet a fanatizmus tápanyaga egy olyan termõföldben, ahol vallási alapon eleve könnyû ellentéteket szítani. (például mi is vígan mentünk 14-ben háborúzni)
"Ott az igazság egyébként, amit utánad Matyóhimzés reagált. Annyit kellett volna tennie az USA-nak, hogy normalizálja a lehetõ leggyorsabban a helyzetet, újraépíti a közszférát és helyreállítja a rendet." - Ezt így leírni nagyon bagatel, de ebbõl egyetlen dolog se valósult meg a mai napig se, tehát pl. a rend helyreállítása se, stb.
Egyébként részben igaza van szerintem is Matyóhímzésnek abban, hogy ha tartós rend és jólét lenne Irakban, akkor nem lenne ekkora cirkusz. De a gázai övezetben, ami mind lélekszámban, mind területileg piszlicsáré Irakhoz képest, még ott se tudták azt megcsinálni, hogy rend legyen, kiépüljön egy jólét és az emberek ne a fanatizmusba meneküljenek. Ezzel szemben viszont a bombázások, tankok, robbantások a meglévõt is rombadöntik...