Ez az "agyegyikfelelassabbmintamásik" nem fedheti teljesen a valóságot. Életemben legalább 40-50 dejavüm volt, többségében legjobban az érzések maradtak meg, amiket abban a pillanatban átéltem. Ez nem lehet érzékszervi csalódás sztem. És amikor fontosabb dolog készül az életemben, akkor megszaporodnak a dejavük. Pl érettségi, jogsi, új munkahely, szerelmek stb. Ilyenkor akár napi 2-3 pillanat is beugorhat. 1-2 éve álmodtam hogy ülök a munkahelyen a gép elõtt, bambulok, és töprengek azon hogy megcsaljam-e barátnõmet egy olyan csajjal akit akkor nem ismertem. Miután felébredtem pár másodpercig elgondolkodtam ezen, rosszul is éreztem magam, de én úgyis hûséges vagyok gondoltam, nincs olyan lány aki miatt megtenném. És tessék, 1 hónapja beugrott a kép, az érzés, minden stimmelt. Már fél éve ismerem a lányt és találkozgattunk is. Majdnem leestem a székrõl, mekkora szarházinak gondoltam magam akkor, és most meg mégis megtenném. Szóval nem az a lényeg hogy elõre láttam milyen ruha lesz rajtam, hanem amit éreztem. És még tucatnyi eset van.
(Milyen hülyeség pl: álmomban egy asztalnál ültem egy irodában, az ablakon kinézve hegyeket láttam, magam elé nézve egy fasza kis ferrarit láttam egy lapra vázolva, és éreztem hogy büszke vagyok a mûvemre:)Tisza hülyeség, gondoltam nincs ilyen tehetségem. Na a cég 2hete kiküldött az ausztriai anyacéghez, és unatkoztam, gondoltam megpróbálok rajzolni valamit...