Az utasszállítókon túlnyomásos kabin 2-4000m-nek megfelelõ túlnyomást biztosít (4000m-ig nem kell oxigénmaszk sem). Emelkedéskor van légnyomáscsökkenés de, hogy az hatással van-e egy akkumulátorra azt nem tudom.
A fûtés a hajtómû felõl érkezik. A levegõ-rendszerben áramló forró levegõt hûtik vissza, ami aztán az utastérbe jut.
A lényeg, hogy a benzinkútnál is berobbanthatjuk a benzingõzt ha pl mûszálas ruhában tankolunk (van is errõl egy reklám). Vagy ez történt az aksikkal vagy egy másik eset: a cikk szerint a vízzel érintkezés is kiválthatja az öngyulladást. A levegõ pedig vizet (párát, azaz vízgõzt) tartalmaz. A hideg levegõ kevesebb, a meleg levegõ több vízgõzt tartalmaz, anélkül, hogy az kicsapódna, kondenzálódna.
Ha meleg idõben száll fel a gép nyáron és a levegõ telített vízgõzzel, akkor felszállás után a túlnyomásos kabinokban csökkenni fog a hõmérséklet is 25°C körüli hõmérsékletre. Amint a levegõ eléri a harmatpontot (az a pont ahol a gõz vízzé alakul - dewpoint) a víz láthatóvá válik a tárgyakon.
Nyilván ennél szárazabb levegõ jut az utastérbe is, de attól még nedvesebb (telítettebb) lesz lehûlés közben. Szóval sztem vagy a mûszálas ruha vagy a nedvesség a probléma.