"Ezt írtam: az "anyag" a klasszikus felfogás szerint részecskékbõl áll, és a részecskéket a viselkedésüket leíró egyenletekkel definiálják. -- Az egy másik dolog, hogy én speciel ezzel nem értek teljesen egyet. Látod a különbséget?"
A gondom itt is az, hogy a definíciót nem az egyenletek alkotják.
Lehet, hogy a definíció és a model közti különbséget nem érted?
A definíció az adott ojjektum azon leglényegesebb tulajdonságainak halmaza, melyek alapján pontosan azonosítható. Célja, hogy mindenki értse amit mondunk, és ne beszéljünk el egymás mellett. A definíció változhat, ahogy tudásunk bõvül, de jobb esetben ugyanarra a dologra utal továbbra is, csak pontosabban. Pl. a mértékegységek definíciója sokat változott.
A model viszont az ojjektum egyszerûsített mása, mely egy adott szempontból jól tükrözi az eredeti model összes fontos tulajdonságát. Célja, hogy az eredeti objektum vizsgálatát leegyszerûsítse, illetve egyszerûbb dolgokra visszavezetve magyarázza a tulajdonságait. Ebbõl az is látszik, hogy egy dolognak akár több modelje is lehet, melyek különbözõ tulajdonságait veszik figyelembe.
Pl. a foton definíciója:
"In modern physics, the photon is the elementary particle responsible for electromagnetic interactions and light."
Ebben szó sincs egyenletekrõl.
A foton egy modeljét pedig a Maxwell egyenletek alkotják. Bár ezekben nincs meg egy rettentõ fontos tulajdonsága (a kvantumosság), mégis remekül használhatók nagyon sok esetben (ahol a kvantumosság nem számít, pl. optika).
"Ebbõl már látható, hogy a puszta viselkedést leíró definíció kissé hiányos, nem fogja meg a lényeget."
Nos, mint mondtam, a definíció nem feltétlen csak a viselkedésrõl szól. Tulajdonságokról szól általában. És változhat ahogy tudásunk bõvül. Pl. a "puszta viselkedés" azért "kissé hiányos" definíció, mert magáról a "puszta viselkedés"-rõl hiányosak az ismereteink.
De, igazából én arra vagyok kíváncsi, hogy milyen jobb ötleted van neked a definícióra, ami mindíg egybõl a lényeget ragadja meg, és nem kell késõbb finomítani? Egyáltalán mi az hogy "lényeg"?
"És? Ebben hol van benne, hogy az ember által átvinni kívánt információról lenne szó?"
Nincs benne, mert nem specifikálja, hogy mirõl van szó. Tehát elvileg az állítás igaz, de gyakorlatilag nem egészen, mivel az általánosabb fogalmazás általánosabb viselkedést sugall. Különösen, hogy ilyen definíciószerûség akart lenni.
Nos, a kvantumfizikában általában féligáteresztõ tükröt használnak a kísérletekhez, hogy két tökéletesen kohherens nyalábot kapjanak. Tehát itt a lényeg nem a tükrözõdés, hanem az, hogy egy nyalábból kettõ lesz. Ha erre gondoltál, akkor tudom, hogy mirõl beszélsz, de ez esetben rosszul fogalmaztál, mert pontosan a lényeget hagytad ki.