Észak-Írország zászlajaÍrországot 1536-ban csatolta Anglia területéhez VIII. Henrik. Az ország továbbra is megõrizte parlamentjét és külön közigazgatása és és bírságai voltak, mégse maradt szuverén állam. Csupán törvénykezdeményezési joggal rendelkezett, törvényei csak akkor léptek hatályba, ha azokat az angol és az ír titkos tanács, elfogadta, nem módosíthatta vagy utasíthatta el az angol Privy Council által alkotott, az ír ügyekre vonatkozó törvényeket. Az angol parlament is alkotott olyan törvényeket, amelyek Írország gazdaságára hátrányosak voltak. A helyi végrehajtó hatalom szervezetében a tisztségek nagy részét angolok töltötték be (fõleg a hasznot hajtó, pénzért megvehetõ ún. szinekatúrahivatalokat). A fontos tisztségek nagy részét a protestáns angolok töltötték be. A katolikus többségû Írországban mindez igen erõs ellenállásba ütközött. 1641 októberében északon, Ulsterben fegyveres felkelés tört ki, amit rövid életû katolikus konföderáció követett Kilkennyben. Oliver Cromwell, Anglia lordprotektora 1652-re minden ellenállást letört.