Hát több okból is. Elõször is baromi régen történt az egész és a szerves cuccok azért elég szépen bomlanak amiket találnak az már egy olyan valami amiben megkövesedve van meg az "információ", alaki hasonlóság van de nem ugyanaz az anyag ami régen volt. (Asszem a volt szerves anyagra rakódott és a közébük beépült nem szerves anyagok alkotják. Tehát hibáa votl a csont szerves és élõ anyag valaha, amit találnak az már csak egy darab kõ/szikla)
Másodszor gondolatban játsz el egy kísérlettel. Fogsz több millió emberi csontvázat és egyéb most használatos szrves anyagot, de akár fémet is. Szórd szét at egéstz világon aztán várj évmilliókat. Szerintetek mennyit talál meg az utókor, úgy hogy nem is keresik õket, hanem csak véletelenül akadnak bele a leletbe és azután kutatják át a talált lelet környékét. Már 50-100 év után se nagyon találnál sokimndet abból amit ÖSSZESEN eldobáltál.
"Hiányzik az átmenet."
Ez a fenti tényekbõl adódik. Az élõlények igen bonyolutalk és egyes mai fajok is alig különbözetethetõk meg egymástól pusztán a maradványokból, nagy szakértelem kell hozzá. Ha régen is annyi faj volt, mint most, mennyi a valószínûsége, hogykét azonos vagy csak rokon fajból találjál valami leletet több millió év után? Szinte semmi.
De egy primitív példán keresztül ami igen rossz leírást ad, de remélem érthetõ a dolog. Látsz két poharat amit valalki elenged, két különbözõ színût és nagyságút. (Legyen ez modjuk két faj.) Szem becsuk, aztán pillantatokkal késõbb kinyit. (Evolóciós szempontból modjuk 500 ezer-1millió év) Látsz két zuhanó poharat, de ha feltételezzük, hogy az eredeti lelet nem ismert akkor honnan jöttek? (A két faj lassan változik.) Szem becsuk. Poharak földet érnek és széttörnek és összekeveredenek a darabok. A két pohárból sok új az elõzös egyezõ színû, de más méretû lett. (Mondjuk igen közeli fajok. Voltak hasonló színû, de más méretû elõdeik?
Aztán a pohártöredékekbõl ismét "nagy poharak lesznek", de csak az életképes kis tördékekbõl akik átadják génjeiket utódaiknak. Ezek maradnak meg. Aztán majd megint törnek a poharak és közben változhat a színük is behatások miatt.
Az evolúció megjegyzem egy folyamat és nem egy személy. Az nem "gondolkodik",
egyszerûen megtörténik.
"Evolúció csak elmélet."
Ez igaz, de ha csak pillanatfelvételeid vannak egy eseményrõl ami arról szól, hogy egy ember felõl száll egy labda egy jól látható ívben, ha összerakod még a távoli képkockákat (van idõbeli információ a képek elkészültéjének idejérõl is, ez a lelet) és mellé rakod az egyszeû hajítás fizikáját, akkor igencsak látható a folyamat egésze, holott csak pillanatokat ismersz belõle, de egy "teóriával" (annál persze a fizika az jóval több)már megmagyrázható a dolog és kiderül, hogy nem egy ismeretlen, megfoghatalan miatt repül az a szerencsétlen labda.
Én persze a bilológiai hasonlóságok a világ összes élõlénye között. Miért mindenki abból a szerencsétlen 20 amninosavaból építkezik??? Talán, mert az elsõ fennmaradt lények is ebbõl állatak és annyira elterjedtek, hogy ez maradt a domináns. (Lehet, hogy voltak másmilynek is, de akkor õk megfirgáztak a evolúció során.)
Miért használ minde élõlény DNS-t és a külsõre hasnoló fajok között miért olyan nagy a genetikai hasonlóság?
Vagy akaik nem ismeroûik el az elvolúcót akkor azok szerint nincs DNS? Akkor náluk ez mondjuk egy bûnügyben vagy apasági perben nem biznyoító erejû??