Képzeljük el, hogy te egy ózsiráf vagy. És mondjuk rájössz, hogy ha nyújtózkodsz, akkor idõnként több kajához tudsz jutni. A szomszédaid hülyének néznek, hogy mit görcsölsz össze egy-egy fa alatt még két almáér, de te azér nyújtózkodsz. Aztán lesznek kölkeid és eltanulják tõled, aztán az õ kölkeik meg tõlük is. Aztán 5-6 generáció múlva jön egy homokvihar és elviszi az alacsonyan lévõ almákat. A te utódaid még eszegetnek fentebbrõl, de szomszéd utódai akkor döbbennek rá, hogy ezt a hülyeséget jó volna vagy jó lett volna tudni nekik is. Aztán egyre többen kezdik eltanulni és picit mindig változik.
Aztán vegyünk egy õsembert, aki rájön, hogy egy kõvel fel lehet törni a diót. Mások is ellesik tõle. És használják diótörésre a követ. Aztán jön egy hülye majom, aki rájön, hogy a szomszéd fejét is fel lehet törni a kõvel. Egy másik meg rájön arra, hogy lehet célbadobósdit is játszani vele. Mire az egész világon elterjed a kõ használatának ismerete, már egész sokrétû lesz. De az elsõ diótörõt vagy ózsiráfot hiába is találnád meg 100 millió év múlva, valószínûleg nem is jönnél rá, hogy az az a bizonyos. Viszont ami meg már elterjedt az már egy összetetebb, több élõlény tapasztalataira épített tudás.
És ez simán így lehet a bioszban is (és így van a technikában is, pl. ezért van - és nem 1886-tól, hanem késõbbrõl - szélvédõ az autókon és nincs a szekereken, meg ezért nem lyukszalagot használunk, hanem pen driveot). Tegyük fel az ózsiráf megtapasztalja, hogy 1 méterrel magasabban több darázs van, akkor megvan az esélye, hogy a vastagabb bõrûek kerülnek elõnybe még a magasabb nyakúak közül is. satöbbi-satöbbi. Ahogy megjelenik az új tudás az egyre újabb és több egyed DNS-ében egyre több új nézõpontból döntetik el róla, hogy hasznos e vagy sem illetve milyen további kihatásai vannak, milyen változtatásokat igényel. Mire az egész világon elterjed, addigra rengeteg szempontból átkerül egyfajta szûrõn, és ahogy az egész világ tapasztalati szûrõjén átkerül, onnantól már viszonylag statikus lesz. Majd csak az újabb tudások módosítanak rajta.
De ilyen a tudomány is. Jön egy új ismeret, elterjed a világon, mindenhol igyekeznek hasznosítani. Majd amikor már nem számít újnak és jönnek újabbak és újabbak, akkor azok hatnak rá.